Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

esketése is.

91 1833-tól azonban „Felsőbb Rendelések értelme szerint" a bírók választása nem a templomban, hanem - a többi tisztségviselő választásához hasonlóan - a városházán történt „a nagy számban egybegyűlt nép előtt".

92 Vácon a nagyszámú jelenlévő miatt az 1845-ös választásnál a városháza udvarán ejtették meg a voksolást. Dömsödön a „méltóságos földesuraság" valamelyik tisztje a restauráció alkalmával „beparancsolta" a lakosokat a kvártélyházba, ahol megejtették a „régi szokásunk szerint a közönséges voxolást".

93 Nagykőrösön 1846-ban a jegyző felszólította népet, mivel a tanácskozási terem nem elég nagy, menjenek az udvarra, ahol egyenként szavaztak. 4 Egy 1847-es feljegyzés szerint a katonai biztosi hivatal ajtajában voksoltak és ezt követően csak az utcára mehettek ki.

95 A választási procedúra azzal vette kezdetét, hogy a régi főbíró, a másodbíró és az adószedők elbúcsúztak. Vácon „bocsánatot kért" a régi főbíró, majd a város kulcsait átadta az elnöklő uradalmi tisztnek. Nagykőrösön a régi főbíró az „Elölüllői Székéből kikelt", majd a főjegyző a város közönsége előtt köszönetet mondott neki az egy évig végzett munkájáért. Ezt követően a lepecsételt borítékot felbontotta és felolvasta a kandidált személyek neveit, és „a maga szabad jussa szerént az e végre kinevezett" - két tanácsnokból, egy jegyzőből és egy választott polgárból álló - küldöttség által szedett „szabad szavazással" a nép megválasztotta a főbírót. (A kandidált személyek a szavazás idejére távoztak a helyszínről.) Vácon a régi főbíró az egyik nótáriussal bevonult egy külön szobába, ahol előkészítették a választást, vagyis a jegyző három lapot készített a három jelölt nevével, a jelöltek pedig - hogy ne befolyásolhassák a szavazókat - külön helyiségbe távoztak, és a választás végéig ott is maradtak. Ezt követően a tanács tagjai egyenként bementek az említett szobába, és ott a tavalyai főbíró megmondta a három nevet, akik közül választhattak. Utánuk a „köznép" voksolásban résztvevő tagjai következtek, szintén egyenként. Kecskeméten egy 1796. évi leírás szerint amikor az illető leadta „Votumát, azután más ajtón kimegyen, úgy hogy a többi voxolókkal nem találkozhatik, mely rendtartás által minden factiok megakadályoztatnak".'

6 A szavazás tisztasága érdekében Vácon, a városi tanács és az uradalmi tisztek közül felügyelő bizottságot választottak, amelynek esetenként a plébános is tagja volt. Ráckevén a szenátorok közül állítottak fel egy háromtagú bizottságot. Legfontosabb feladatuk az volt, hogy nehogy valaki többször is szavazzon, ezért - egyes években - aki már voksolt azt az „ambitusra" kiküldték, a visszavezető ajtókat pedig bezárták a szavazás végéig. Az egész választási eljárás során a szabad királyi városokban alkalmazott gyakorlatot igyekeztek alkalmazni. Ennek megfelelően Vácon 1792-ben egy „keményfa ládátskát" tettek az asztalra, négy lyukkal, 600 golyóval. Minden szavazó egy „golyóbist" kapott, melyet az általa kiválasztott lyukba kellett bedobnia. A választást a legtöbb voksot begyűjtöttjelölt nyerte meg, de a végső jóváhagyást a voksolás után még a tanács tagjainak szóban is meg kellett erősíteni. Ráckevén szintén alkalmazták a „golyóbissal" történő szavazást. A kecskeméti bíróválasztási gyakorlathoz még az is hozzátartozik GALGÓCZY Károly 1896. 155. PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1833. november 1. PML, DMTTan. ül. jkv. 1801-1806. PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1846. október 31. PML NKO, NVT. Tan ül. jkv. 1847. november 1. TELEKI Domokos gróf 1878.