Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

Kecskeméten a görög kereskedőket tömörítő kompánia 1708-ban először, majd néhány éves szünetelés után 1721-ben másodszor alakult meg. A többi magyarországi kompániához hasonlóan az egymás közti ügyek intézésére maguk közül választottak bírót és esküdteket, akik a városi tanács és a földesúr előtt tették le a hitet. A földesúr a négy esküdt mellé még kettőt maga is kinevezett. A görögök és a város többi lakói közti ügyek az úriszék illetékességébe tartoztak. A választásban általában nem csak a tanács, hanem ennél egy szélesebb kör vett részt. Cegléden úgy határozták meg ezeket a személyeket, hogy „bírákká tétettek az egész község választása által", „főbb gazdákból sokan jelen lévén", külső elébbkelő lakosok", „köznép közül sokan". Szentendrén és Dömsödön a választásban részt vevők körére csak általános utalások ("az egész nép között voxra bocsájtattak") találhatók a jegyzőkönyvekben. Patajon a „városházánál nagy számban egyben gyúlt városi közönség" választott.

88 Ráckevén a „communitas"-on, vagyis a külső tanácson kívül a „közönség", a „gazdaság", a „gazdák" közül jelentek meg számosan. Cegléden 1827-ben a bíróválasztás alkalmával a „tanátsbeli urak és a választott közép" mellett megjelentek a „közönséges köznép" közül 11-en. Nagykőrösön a belső tanács, a külső tanács minden tagja és a „városi közönségnek nevezetes száma" is megjelent.

89 Kecskeméten előző napon a tizedesek értesítették az „érdemes" gazdákat, a „népnek javát és potioritassát" a bíróválasztás idejéről, hogy másnap megjelenjenek a városházán, (nevezetesen 1757-ben reggel öt órakor).

90 1817-ben a tanácson kívül a külső tanács és a céhek küldöttei, valamint a város „esőbb sorsú szolgái" voltak hivatalosak a választáson. A választásban részt vevők számáról általában nincsenek pontos források. Szórványos adatok szerint Ráckevén 1792-ben 67 személy voksolt. Vácon is a választók száma rendkívül változatosan alakult: 1792 és 1845 között 18 választásról fennmaradt adatok szerint 89 és 987 között mozgott. 1816-ban elmaradt a szavazás, mert a tanács, a választott polgárság és a „népnek nagyobb része tele torokkal fel kiáltván" választották meg a régi bírót. Ráckevén 1790-ben 60, 1821-ben 102, 1840-ben 212, 1847-ben 358 választót említetnek a jegyzőkönyvek. Kecskeméten számukat rögzítették a főbírói diáriumok 1707 és 1818 között. Ennek vizsgálata során megfigyelhető, hogy idővel jelentősen szűkült a választók száma: 1753 előtt - egy kivétellel 119 és 355 között, 1757 után zömében már csak száz alatti szavazó vett részt a restauráción. A választásban részt vevők számának csökkenése azért is szembetűnő, mivel a jelzett időszakban a város lakossága a többszörösére emelkedett. A köznép kiszorulása a választásból a XIX. század elején gyorsult fel a mezővárosokban, amikor már a választott polgárság szervezetei intézményesültek külső tanácsok formájában. A választások helyszínéül általában a tanácsházak szolgáltak, de a vallási szempontból homogén kálvinista és nagy népességű Nagykőrösön a tágas református templomban történt a voksolás, ahol a szavazatszedő bizottság a templomban a pap elnöklete alatt az úr asztala mellett ült össze, és ott történt a megválasztott főbíró felPETRI Edit 1975. 48-49. PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1809. október 15.. 1810. március 23., 1811. március 8., 1827. október 28. BKMÖL, DPMT Tan. ül. jkv. 1840. november 1. PML NKO, NVT. Tan. ül. jkv. 1836. október 29. KISFALUDY Katalin 1992. 11-21.