Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

Kecskeméten a görög kereskedőket tömörítő kompánia 1708-ban először, majd néhány éves szünetelés után 1721-ben másodszor alakult meg. A többi magyaror­szági kompániához hasonlóan az egymás közti ügyek intézésére maguk közül vá­lasztottak bírót és esküdteket, akik a városi tanács és a földesúr előtt tették le a hitet. A földesúr a négy esküdt mellé még kettőt maga is kinevezett. A görögök és a város többi lakói közti ügyek az úriszék illetékességébe tartoztak. A választásban általában nem csak a tanács, hanem ennél egy szélesebb kör vett részt. Cegléden úgy határozták meg ezeket a személyeket, hogy „bírákká tétettek az egész község választása által", „főbb gazdákból sokan jelen lévén", külső elébbkelő lakosok", „köznép közül sokan". Szentendrén és Dömsödön a választásban részt vevők körére csak általános utalások ("az egész nép között voxra bocsájtattak") találhatók a jegyzőkönyvekben. Patajon a „városházánál nagy számban egyben gyúlt városi közönség" választott. 88 Ráckevén a „communitas"-on, vagyis a külső taná­cson kívül a „közönség", a „gazdaság", a „gazdák" közül jelentek meg számosan. Cegléden 1827-ben a bíróválasztás alkalmával a „tanátsbeli urak és a választott kö­zép" mellett megjelentek a „közönséges köznép" közül 11-en. Nagykőrösön a belső tanács, a külső tanács minden tagja és a „városi közönségnek nevezetes száma" is megjelent. 89 Kecskeméten előző napon a tizedesek értesítették az „érdemes" gazdá­kat, a „népnek javát és potioritassát" a bíróválasztás idejéről, hogy másnap megje­lenjenek a városházán, (nevezetesen 1757-ben reggel öt órakor). 90 1817-ben a taná­cson kívül a külső tanács és a céhek küldöttei, valamint a város „esőbb sorsú szol­gái" voltak hivatalosak a választáson. A választásban részt vevők számáról általában nincsenek pontos források. Szór­ványos adatok szerint Ráckevén 1792-ben 67 személy voksolt. Vácon is a választók száma rendkívül változatosan alakult: 1792 és 1845 között 18 választásról fennma­radt adatok szerint 89 és 987 között mozgott. 1816-ban elmaradt a szavazás, mert a tanács, a választott polgárság és a „népnek nagyobb része tele torokkal fel kiáltván" választották meg a régi bírót. Ráckevén 1790-ben 60, 1821-ben 102, 1840-ben 212, 1847-ben 358 választót említetnek a jegyzőkönyvek. Kecskeméten számukat rögzí­tették a főbírói diáriumok 1707 és 1818 között. Ennek vizsgálata során megfigyel­hető, hogy idővel jelentősen szűkült a választók száma: 1753 előtt - egy kivétellel ­119 és 355 között, 1757 után zömében már csak száz alatti szavazó vett részt a res­tauráción. A választásban részt vevők számának csökkenése azért is szembetűnő, mivel a jelzett időszakban a város lakossága a többszörösére emelkedett. A köznép kiszorulása a választásból a XIX. század elején gyorsult fel a mezővárosokban, ami­kor már a választott polgárság szervezetei intézményesültek külső tanácsok formá­jában. A választások helyszínéül általában a tanácsházak szolgáltak, de a vallási szem­pontból homogén kálvinista és nagy népességű Nagykőrösön a tágas református templomban történt a voksolás, ahol a szavazatszedő bizottság a templomban a pap elnöklete alatt az úr asztala mellett ült össze, és ott történt a megválasztott főbíró fel­PETRI Edit 1975. 48-49. PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1809. október 15.. 1810. március 23., 1811. március 8., 1827. októ­ber 28. BKMÖL, DPMT Tan. ül. jkv. 1840. november 1. PML NKO, NVT. Tan. ül. jkv. 1836. október 29. KISFALUDY Katalin 1992. 11-21.

Next

/
Thumbnails
Contents