Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET Kossuth Lajos kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben

Méltóztassanak ezek után megítélni tisztelt Uraim, ha nincs-e okom azt mondani, hogy a jobbágyfelszabadítás emlékében nem találom meg azt a vigasztalást, melyre életem szomorú végalkonyán oly igen nagy szükségem volna. De a mint ebben nem, úgy a 48 ki alkotások hajótöréséből megmenekült polgári szabadságban, 's népképviseleti rendszerben sem tudom azt megtalálni. Akik azt gondolják, hogy a 67 ki közjogi alapon álló Magyarországban van, vagy csak lehet is polgári szabadság a szó államtani értelmében, nem adnak maguknak számot a szó valódi értelme felől ép úgy, mint a magát szabadelvűnek nevező párt nem ad magának számot arról, hogy mi az értelme ennek a szónak: „szabadelvüség", különben nem szavazna meg oly törvényeket, melyeken a ministeri hatalom köre kitágításának szabadelvűden fonala vonul végig. Még csak képzelni sem lehet szabadságot a maga teljességében, ha a nép, mint egész, a Haza, a Nemzet, a Kormány minden idegen beavatkozástól teljesen nem független autonómia [önkormányzat] nélkül, minden idegen avatkozástul ment önkormányzat nélkül nincs szabadság. így írt Lieber tanár híres munkájában: „A polgári szabadságról és önkormányzatról." Ez nem vélemény, melyhez szó férhet, nem elmélet, amit az élet gyakran kinevet, ez nyilvánvaló axióma [sarkigazság], mely nem szorul bizonyításra, mert ki ne tudná, ki ne érezné, hogy ez a szó "szabadság", mint egyeseknél, úgy nemzeteknél is egyenesen azt a fogalmat fejezi ki, hogy saját ügyeiket idegen avatkozástól mentten intézhetik. Már most méltóztassanak végig gondolni hazánk jelelegi közjogi, politikai, nemzetközi, kormányzati, pénzügyi, államháztartási, közgadászati egész rendszerén. Minden lépten nyomon idegen avatkozással találkozandnak. - Tényeket constatálok [állapítok meg]. A legfontosabb államügyekben közös osztrák-magyar miniszterek kormányoznak. - Idegen avatkozás! E Közös Minisztereket a Magyar Országgyűlés, mely a magyar szabadság intézvényes közege volna, még csak felelősségre sem vonhatja: csak is a Magyar és Osztrák delegátiók [parlamenti bizottságok] közös - "s mert közös tehát illuzorius [értelmetlen] ellenőrzése alatt állanak. - Idegen beavatkozás! A képviseleti kormányrendszer legfontosabb attribútumának [lényeges jegyének] - a mely egyszersmind az alkotmányos életnek semmivel sem pótolható biztosítéka — a hadi költségek megszavazásának a hováfordításuk ellenőrzésének jogát, magyar és osztrák delegácziók [parlamenti bizottságok] úgy előleges utasítás, mint utólagos megbízatás nélkül közösen gyakorolják. - Idegen avatkozás! A hadsereg kérdését a mostani válságos körülmények miatt nem akarom ez úttal feszegetni még csak annak jelzésére sem terjeszkedem ki, hogy mi sajnálatosan más jellegű viszony a katonaság és polgárság közt Magyarországon, mint az, a melynek itt Olaszországban tanúja vagyok. Csupán általánosságban azon egy megjegyzésre szorítkozom, hogy a nemzeti önállás és önkormányzat feladatának ezen egyik legfájdalmasabb ágazatában, a 67-ben még magyar hadseregnek nevezett, de 69-ben már csak magyar sorhadi csapatokká minősített, németül oktatott, sárga fekete zászló alatt németül vezényelt, ' s alkotmány iránti hűségre fel nem esketett magyar haderő kérdésében, az idegen avatkozás, a magyar nemzeti (nem nemzetiségi, hanem nemzeti) jellegből teljesen a kivetkőztetésig megyén.