Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET Kossuth Lajos kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben

Magyarország és az Osztrák birodalom két egészen különböző gazdászati egész, melynek egymástól teljesen különböző érdekei, különböző kereskedelmi politika szükségére utalnak. Ausztriának van fejlett műipara. Magyarországnak nincs, annyira nincs, hogy csak maga az, a mit szövő iparczikkekért évenkint a külföldnek (és pedig több mint kilenczven század részben egyenesen Ausztriának) fizet, a magyar nemzet összes földbirtokának a cataszteri [földnyilvántartási] munkálat által 156 1 n millió forintban megállapított összes tiszta jövedelmét nemcsak teljesen felemészti, hanem még 30 millió forinttal meg is haladja. - Ez hivatalos kimutatásokkal constatait [megállapított] tény. Ha ez a helyzet feltartatik, lehetelen hazánknak közgazdászatilag el nem pusztulni. És mégis az ugy nevezett uj "alkotmányos aera" [korszak] a helyett, hogy hazánk életérdekének megfelelő önálló magyar kereskedelmi politikával örvendeztetné meg nemzetünket, az osztrák ipart a magyar piaczon minden ármérséklő külföldi verseny ellen magas vámokkal védő közös vámterületet vart nemzetünk nyakába, mely ezt a pusztító helyzetet megörökiti. - Vannak, akik a védvámrendszert tartják jónak, vannak a kik a szabad kereskedést: ám legyen, de ha véd rendszer, hát legyen védrendszer, mely a magyar iparnak minden idegen ipar ellenében, az osztrák ipar ellenében is, mérsékelt védelmet ad: ha szabadkereskedés, hát legyen szabadkereskedés, mely szabadságot nyújt a legolcsóbb piaczon venni. De hogy sem az egyik, sem a másik ne legyen, ha nem a Magyar Nemzet a maga piaczán egy szomszéd nemzet iparát védje magas vámokkal minden verseny ellen, hogy a magyar nemzet a maga piaczát sem maga ne használhassa, sem olcsitó versenynek ne nyithassa meg, hanem egy szomszéd nemzetnek monopóliumul [kivételes uralkodó helyzetül] szolgáltassa ki, - ezt, ha minden önérezetet feladó politikai szervilismus [szolgalelkűség] müve nem volna, oly égbekiáltó képtelenségnek kellene neveznem, melyhez hasonlót az emberi eszme ficzamlások egész történelme fel nem mutat, rosszabb ez a gyarmatrendszernél, hiszen Anglia gyarmatainak joguk van a maguk müiparát még az anyaország műiparának versenye ellen is vámokkal védeni, - többen teszik is; - Magyarországot ennek a jognak Ausztria irányában gyakorolhatásától a közös vámterület megfosztotta, pedig bár mennyire lesiklott is az 1791: 10-ik alaptörvény álláspontjáról, ennyire talán csak még sem jutott, hogy anyaországa Ausztria legyen. Térem nem engedi, hogy azon álokoskodások tarthatatlanságának kimutatására e helyen kiterjeszkedjem, melyekkel bizonyos körökben a nemzetet a közös vámterülettel kibékíteni s a külön vámvonal eszméjétől elriasztani törekszenek. Erre vonatkozó jegyzeteim, melyeket alkalmilag papírra vetettem, majd csak nyilvánosságra kerülnek; itt tárgyamra tartozólag elégnek tartom arra hivatkozni, hogy valamint a közös ministerek, közös delegácziók, közös hadsereg és a mindeféle más közösségek hosszú sora, úgy a közös vámterület is, a Magyar haza állami önállása kérlelhetetlen nagy ellenségének, a birodalmi egység eszméjének szülöttje, mely eszmének köntösén a 67 ki dualismus [kettős rendszer] csak a szabást módosította, de a köntös kelméje a régi maradt: közös vámterület, idegen avatkozás, a magyar nemzeti vagyontőke megtámadásának egyik elszegényítő kútfeje. Önálló Magyar Nemzeti bank nélkül a földmíves nép 's a kisiparosok olcsó személyes hitellel még a kölcsönös jótállásu szövetkezetek közvetítése mellett sem láthatók el kellő mértekben; ily ellátás pedig az egyedüli biztos mód arra, hogy a föld népe az uzsorának ne essék áldozatul, de a birodalmi egység eszméjének még a Magyar Nemzeti bank ellen is "scrupulusai" [kételyei] támadtak, 's igy nemzeti bank, nincs, még csak ez sincs, hanem van helyette nyerészkedő alapra fektetett