Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)
gyűlés kerületi, országos és felsőtáblai üléseiről Kossuth által készített tudósítások szövegét. 18 Mára kikerült a köztudatból az, hogy nem Kossuth volt a kezdeményezője az országgyűlési újság tervének, hiszen már az előző, 1830. évi diétán is nagy vita folyt a kérdésről. 19 A borsodi első követ, Ragályi Tamás (Balajt, 1785-Sajószentpéter, 1849) a napló megjelentetésének gyorsítását szorgalmazta a latin fordítású kiadás elhagyásával, és arra is utalt, hogy az előző, 1825/27. évi diétáról az újságok nem írtak többet, mint hogy mikor és hányadik ülést tartották. „Márpedig minden szabad alkotmánnyal rendelkező országban okvetlenül szükséges, hogy a hazafiak az ország dolgai folyamatáról és a végzésekről eleve korán tudósíttassanak és a Nemzeti Gyülekezet irományait magoknak megszerezhessék." - mondotta. Az első kerületi ülésen a Karok és Rendek már arra is kiterjesztették kívánságukat, hogy „az Ország Gyűlése lefolyta alatt egy különös újság kiadódjon, melyben az itt előforgó tárgyakról és tartott elmélkedésekről mentől elébb tudósítás adódjon." Az újság megjelentetése kapcsán eltérő nézetek fogalmazódtak meg. A mellette szólók többsége az országgyűlés felügyelete alatt - tehát a királyi cenzúra kikerülésével - akarta kiadni a diéta újságját. Mailáth György (Zavar, 1786-Bécs, 1861) személynök, mint elnök elhárította magától a kérdést, mondván, tisztéhez ez nem tartozik, az újság természetével sem függ össze az országgyűlés felügyelése, aki újságot akar vállalni, a szokott módon kérelmezze azt, és szerezzen rá privilégiumot a királytól, továbbá vesse alá a cenzúrának. Végül az 55. ülésén elérték az ellenzéki szabadelvű követek, hogy a „jobb, alkalmasabb és célirányosabb ülések módjára nézve" a nádor a következő országgyűlésre készíttesse el a tervezetet, emellett egy vállalkozó folyamodjon privilégiumért „újság levelek kibocsátása iránt". Az 1832. decemberében megnyílt diéta tartamára József nádor a szokásos, az országos ülésekről tárgyi kivonatokat közlő jegyzőkönyvek mielőbbi elkészítésére a Királyi Tábla hét tagját felváltva kívánta megbízni, a kinyomtatásra pedig három nyomdásszal is megtörtént az egyezség. Az ellenzék azonban ezzel nem elégedett meg, a teljes publicitás megteremtését tűzte célul: Az 1833. január 10-i országos ülésen Nógrád vármegye követe, Prónay János (t 1844) első aljegyző kifejezte küldői teljes elégedetlenségét a korábbi jegyzőkönyvek vitelével kapcsolatban. Azt kívánta, hogy a követek felszólalásait „sebes írók által", szórói-szóra feljegyezzék, majd az országgyűlési újságban minden megszorítás és engedély nélkül kiadják. Csatlakozott Pest vármegye első követe és alispánja, Dubraviczky Simon (fi849), és azzal egészítette ki a javaslatot, hogy a főrendeket is szólítsák fel, szüntessék meg azt a visszásságot, hogy nem vezetnek naplót. Nagy vita kerekedett, melynek során a legtöbb vármegyei követ támogatta a szószerinti napló bevezetését, továbbá a közvélemény gyors tájékoztatását biztosító országgyűlési újság létesítését - országgyűlési felülvizsgálattal vagy teljesen szabadon - és a főrendek naplóvezetésre való felhívását. Mérey Sándor (Dunapentele, 1778. - Pozsony, 1848) személynök azonban a vitából (elnöki mérlegelési jogkörével visszaélve) azt a vélemények valós többségével ellentétes következtetést vonta le, hogy a követek kívánsága az, legyen nagyobb a publicitás és a naplóvezetés hibáit szüntessék meg. Az ülések úgyis nyilvánosak, napló is készül később. Ha valaki újságot kíván írni forduljon privilégiumért a kormányhoz - vagyis megismételte elődje, Mailáth György két évvel korábbi érvelését 18 KLÖM I-V. több helyen 19 Ragályi Tamás az 1825/27., 1830. és 1832/36. évi országgyűlés ellenzéki vezéreinek egyike vetette fel a diéta elején, 1830. szeptember 14-én .
