Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

- hozzátéve: más országokban sehol sem adnak ki országgyűlési újságokat, amelyek egyébként is drágábbak is lennének, mint a naplókötetek.

20 Az ellenzék természetesen nem fogadta el ezt az átlátszó érvelést és a vita minden eredmény nélkül tovább folytatódhatott volna akár négy éven át. Ki tudja, mikor lett volna újság, ha a személynökök döntésére várnak. Kossuth nem késlekedett és ellenzéki társai támogatásával haladéktalanul munkához látott. Az általa fogalmazott és fiatal írnok munkatársai által végtelen kitartással készített, 344 számot elért kőnyomatos, majd a cenzúrát megkerülve, kézzel sokszorosított tudósítások jelentőségét már sokan méltatták. Nem hivatalos naplók, nem is tömörített tartalmi jegyzőkönyvek voltak ezek az írások, hanem szubjektív megállapításokkal élénkített magánlevelek, amelyek nemcsak a pályája kezdetén álló Kossuth politikusi egyéniségének kialakulását, nézeteinek meggyőződéssé, hitvallássá formálódását is tükrözik szinte naplószerűen, hanem a korszak magyar politikai, társadalmi és gazdasági problémáit is.

21 Az országgyűlés berekesztésekor, 1836. május 2-án tartott utolsó kerületi ülés elnöke Kajdacsy Antal (Pécs, 1782 - 11845 után) az alsótábla többségének köszönetét fejezte ki a négy jegyző mellett Kossuthnak: „azon érdemes férfiúnak, ki nem tekintve az ádász irigység, s bosszúálló hatalom ellene szegezett nyilait, hazánk ama közóhajtását, a nyilvánosságot férfias állandósággal a lehetségesig terjesztvén az előítéleteken oly ösvényt tört, mellyet a haladó idő kettőztetett sebességgel fog tágítani, de az önkényes hatalom már többé elzárni nem képes. És ez törekedéseinek legszebb jutalma."

22 Történészeink abban is egyetértenek, hogy e tudósítás volt az első modern magyar politikai lap, amely kis - mindössze 100 körüli - példányszáma ellenére nagy hatást gyakorolt a reformokért elkötelezett megyei és városi politikus tábor tájékozódására, és egységes közvéleménnyé formálódására, forrásértékét pedig a kerületi ülések és a főrendi tábla történéseinek egyedülálló rögzítése adja. Az utolsó szám megjelenése, 1836. május 15. után a szerkesztő előfizetési felhívást tett közzé, bejelentve új kéziratos lapja, a Törvényhatósági Tudósítások megindítását.

23 A bécsi uralkodó körök azonban ekkor már elhatározták a veszélyes felforgatásnak minősített Társalkodási Egyletbe tömörült országgyűlési ifjúság - jurátusok, kiskövetek vezetőinek, Tormássy Jánosnak (Gyula, 1814 - Nagyvárad, 1857) és a két Lovassy unokatestvérnek Lászlónak és Ferencnek az elfogatását, a királyi rendeletet végrehajtó József főherceg nádor május 31-én megtiltotta az új lap megjelentetését. Bár Pest megye feliratban tiltakozott a nemesek előjogokat sértő katonai eljárás ellen melyhez 24 vármegye csatlakozott - és kiállt a tudósítások mellett is, a hatás csak az lett, hogy szeptember 22-én királyi rendelet utasította a főispánokat, szükség esetén erővel is a kormányzat javára befolyásolják a megyegyüléseket. 4 20 OKP Ogy. jkv. 1832/36.1. 34. és köv. 1833.1. 10. ülés 21 KLÖM I. Előszó 22 SZABAD György, 1977. 35., KLÖM V. 685. 23 SZABAD György, 1977. 36. 24 Mo. Tört. Krono. II. 646-647.