Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

évi diétán 264 távol maradt főpapokat, mágnást képviselő követ volt hivatalos igazolással jelen - zömük fiatal jurátus vagy ügyvéd, kiknek politikai pályakezdését jelentette e megbízatás. Kossuth, a magas testületbe újonnan beválasztatott, és így pályája addigi csúcsára került ablegatus következetes erkölcsiségére jellemző, hogy lapja elnémítás előtti utolsó, 1836. május 18-án keltezett kiegészítő tudósításában támogatta Borsiczky István indítványát, mely szerint elejét kell venni, hogy a most első ízben titkos szavazattal választott, törvényileg is megerősített országos választmányok tagjai a diéta berekesztése után kormányhivatalt vállaljanak, és ezzel elveszítsék függetlenségüket a kormányzat befolyása alól. Tudatta, hogy bár a személynök-elnök károsnak ítélte e megkülönböztetést a „hazafiak és a közhivatalokban levők" között, de felküldte a főrendekhez. Ott a Karok és Rendek eme végzése megütközést keltett és a felszólaló kormányzati méltóságok élükön a nádorral kifejtették, a választmányok csak véleményt alkotnak, körükben a legtapasztaltabb, legérdemesebb férfiak kizárása és véleményének meg nem hallgatása a józan ésszel ellenkezik. A főrendek arra hivatkozva, hogy a vármegyék is választottak követekül hétszemélynököket, helytartótanácsosokat - elutasították az alsótábla izenetét mert nincs ok, mely ellenezné választmányi tagságukat. A Karok és Rendek nem kívánták visszavonni eredeti végzésüket és az újabb kerületi ülésen Deák Ferenc is egyetértett az összeférhetetlenségi elvvel - ami addig nem volt gyakorlatban a magyar rendi diétákon, de magától értetődő volt Albion parlamentjében. Mindez egy kis lépést jelentett volna a polgári parlamentarizmus elveinek és szabályainak magyarországi bevezetése irányában. A két tábla között azonban fennmaradt a véleménykülönbség, amit Széchenyi István gróf úgy próbált kiegyenlíteni, hogy a kérdést nem kell tűhegyre állítani, a főrendek legfeljebb sajnálkozásukat fejezzék ki, de mindkét tábla maradjon meg véleményénél. Kossuth azzal zárta cikkét, hogy időközben a bécsi kormány három országos választmány hét tagját nevezte ki magas hivatalokba és feltette a kérdést: „Mármost meglátjuk ha vesznek e ezek részt a küldöttségek munkálatiban, vagy nem?"

15 Mennyiben volt ezen - való igaz, kisebb jelentőségű - országgyűlési szervezeti reform Kossuth bevett formákat, ódon rendi hagyományokat feszegető szereplésének a hatása? A válasz: nem kis mértékben. A precedensből törvényerejű szokás (usus) lett és ezután - ha csak az esetek egy részében is - az alsótábla érdemi bizottságaiba beválasztottak egy-egy absentium ablegatust is. 16 Más lapra tartozik, hogy Kossuth csak alig egy évig, 1837. május 7-i letartóztatásáig vehetett részt a múzeumi bizottság munkájában, követi megbízatása törvényi meghosszabbítása sem biztosított mentelmet számára. Kossuth legfontosabb szerepe az 1832/36. évi országgyűlésen az Országgyűlési Tudósítások megindítása volt.

17 Ez a téma jól ismert a feldolgozásokból, Barta István és munkaközössége öt mintaszerű kötetben adta ki a leghosszabb rendi ország15 KLÖM V. 687-693. 16 1847/48. ogy. irom. - pl. az 1847/48. évi diéta sérelmi bizottságába beválasztották Szirmay Pált (1804 - Rákóc, 1883), aki gr. Forgách Zsigmondot képviselte. 17 A fiatal, pénztelen ügyvéd a diéta megnyitása után egy ideig sikerrel pályázott a kerületi naplók szerkesztésére, az 1832. december 22. 24., 26. 18. és 1833. január 11., 14., 17., február 7-i ülések tárgyszerű összefoglalására de gr. Andrássy György kedvezőtlen véleménye miatt Bertha Sándor (Ete, 1796 - Bp., 1877) - az 1830-as és 1832/32. évi országgyűlésen két távol levő mágnás követe- kapta a megbízatást.