Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓK

ros, de ennél tovább nem ment. Törés 1819-ben következett be, amikor a város nem tudta tovább bérelni a regálékat, és a bérlet egyik földesuruk kezébe került. A bérlő jogot formált a vásári jövedelmekre is, így a város kénytelen volt lépéseket tenni jogainak megvédése érdekében. Előbb közigazgatási úton próbálkozott. Segítséget kért a megyei hatóságoktól, a helytartótanácstól és a királyi kancelláriától is, eredménytelenül. Ezt követően, más lehetősége nem lévén, pert indított földesurai ellen. A per 1824-ben kezdődött, és 1838-ban fejeződött be. Az ügy első fokon a földesúri bíróság, az úriszék hatáskörébe tartozott. Az előzmények ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy az úriszék nem ítélt a város javára. Háromszor volt alkalma ítéletet hozni az ügyben, mindannyiszor a város ellen döntött. A felsőbb bíróságok viszont nem hagytak kétséget afelől, hogy más a véleményük. A földesurak ezzel valószínűleg amúgy is tisztában voltak, ezért az időhúzást használták fő fegyverként. Az úriszéki ítéletekre általában éveket kellett várni, egy alkalommal pl. hat év telt el az ítélethozatalig. Az ügy minden lehetséges bírói fórumot megjárt, mielőtt a végső szót a Hétszemélyes Tábla kimondta. A pernyertes város számára ez erkölcsi és jogi siker volt, anyagi hasznot azonban nem hozott. A majd harminc éven át elszenvedett veszteségekért nem kapott kárpótlást. KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982 A szerző tanulmányában azt a folyamatot vizsgálja, amelynek során Hetényegyháza község és Kecskemét város egy településsé olvadt össze. Az 1902-ben benépesült Hetényegyháza Kecskemét tanyaközpontja volt 1952ig, amikor is - több más községgel együtt - közigazgatásilag levált a városról, és önálló községként működött tovább. A két település közelsége és a fokozott fejlesztési igények azonban azt indokolták, hogy a lehetőségek jobb kihasználása érdekében Hetényegyháza ismét egyesüljön Kecskeméttel. Húszévnyi önállóság után már 1972-ben megindultak a tárgyalások az esetleges csatlakozás feltételeiről, de a tényleges egyesülés csak 1982-ben történt meg. A tanulmány ismerteti mindkét település érveit és érdekeit az egyesüléssel kapcsolatban, végigkíséri a tárgyalások menetét, képet ad a közös élet első hónapjairól, illetve függelékben közli Hetényegyháza legfontosabb statisztikai adatait 1981-ből, valamint az egyesülés nyomán bekövetkezett utcanév-változásokat is.