Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KÜRTI LÁSZLÓ Határperek és határkonfliktusok Lajos, Mizse és Bene történelmében

A puszták birtoklásából adódó jövedelmek behajtása azonban nem volt egyszerű, hiszen a kamara ezt igen körülményesnek és veszélyesnek tartotta. Továbbá a portyázó török, tatár, rác és hajdú csapatok nem kedveztek az adóbehajtásnak, így a nádor mindig érdekelve volt, hogy a bérleti díj megfizetését semmi se akadályozza. A fizetség behajtását és a bérletek biztosítását tehát nagyban meghatározta a nádor személye. így a puszták sorsát és két, majd később a három város - Jászberény, Nagykőrös és Kecskemét - versengését nagyban befolyásolta a városok és a nádor közötti kapcsolat. A nádor, hogy biztosítani tudja a sikeres üzletet, a pusztákat elsősorban adományként kiemelt földesuraknak és tiszttartóknak adományozza. Ez történik Mizsével és Lajossal is. Ferdinánd 1649-es bécsi bizonyságlevelében adja el a két pusztát - több más Kiskun pusztával együtt - Vadászi Pál füleki alkapitánynak.

14 Ez a birtoklás azonban földbirtokosi túlkapásokra és visszaélésekre adott okot, amiért a nádor maga vonta vissza Vadászi tulajdonjogát. Ezután Lajos és Kara a biztosabb nagyvárosok bérletébe ment át. Ezek az új bérletek azonban teljesen felszították a tulajdonosi viszonyokat, és további elmérgesedett határvitákat eredményeztek. Erre utal az a határigazítási per is, amit Kecskemét első földesura, Koháry István kérelmez Lajos kiskun pusztával szemben.

15 Továbbá 1642-ben Esterházy Miklós nádor bizonyságlevelet adott arról, hogy Szeged városa többek között Bene pusztát is haszonbérletbe vehesse. A bérlethez való jogot egy Mátyás király korából származó bérleti oklevélre alapozták, majd a kun puszta elnéptelenedésével magyarázták Szeged lakosai, amely önmagában is igen kérdésessé teszi az egész bérletet. Az oklevél szerint: „Ezért Dorozsma és Szentmihálytelek nevü pusztákat épen - kivévén [az] jussunkat belőle - az Szegedi városhoz csatoljuk, Csengelét penig és Szentlászlót, Móricgátját, Szánkót, Majsát és Benét, melyet [az] öcsénk Esterházy Pál uram az mi nevünkkel az Kecskeméti városnak adott haszonbérbe - ezenkívül az kiváltságuk szerint szabad legeltetésük, hogy vagyon rajta - ugy adtuk és engedtük az megnevezett Szeged városnak, hogy minékünk a nádori tulajdon jog elismerése mellett esztendőnként egy pár perzsiai, avagy skarlát oszlopos szőnyeget adván [el]árendálhassák valakinek, [akinek] akarják és maguk is élhessék és akik legeltetni akarnának azokon a pusztákon: nem mitőlünk, avagy az ispánjuktól, hanem a megnevezett Szegedi várostól kövessék fel. "

}6 Ez azért is érdekes, mert Nagykőrössel szemben Kecskemét igen kiterjedt pusztákat tudott megszerezni, és így csak a városhoz legközelebb eső Bene pusztára tartott igényt. Szabó Kálmán kutatásaiból tudjuk, hogy Kecskemét által fizetett Bene puszta bérösszege 1673-ban „32 ezüst piaszter, 1 pasztorma (füstölni való) tehén, 15 pint szőlő, 10 db sajt." 17 Kecskemét város jegyzőkönyvei szerint 1712-ben a benei árendálás azonban már 130 forintot tett ki.

18 A városok puszta bérletei igen hamar egyéni használatú tulajdonokká lettek, jóllehet Nagykőrös és Kecskemét is csupán főbérlő szerepet töltött be. A módosabb Ezt azonban Andrási Miklós nádor, egy Krasznahorkán kelt levelében, keményen ellenezte. Lásd SZILÁDY és SZILÁGYI, 1863.1.415. 14 A latin oklevél eredetije OL. 1-57. M. kancellária lt. Libri pagii 1527-1848. 10. köt. 1647-1652. 449. pag. 215. bj. Az adományozásról ír még GYÁRFÁS István. 1885. IV. 243. 15 A perről tudósít GYÁRFÁS István. 1885. IV. 383. 16 A magyar, de latin jogi kifejezésekkel ellátott oklevelet elsőként közli HORNYIK János. 1860. 253255. 17 SZABÓ Kálmán, 1986. 341. 18 Bács-Kiskun Megyei önkormányzat Levéltára, 1712. február 13. Közölve IVÁNYI, 1998. II., 23-24.