Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

TÖRTÉNELEMFORMÁLÓ SZEMÉLYISÉG - KÖVÉR GYÖRGY Kisemberek nagy (élet)történetei

a kitelepítés, ahonnan visszatérve a 31. Állami Építőipari Trösztben pénzügyi előadóként folytathatta aktív pályafutását, de nem sok kétség fér hozzá, hogy a hosszú kort megért értékpapírkereskedő életpályája innentől egészen más vonalon haladt tovább. Bagossy Imre (1900-1987) A hatvan holdas, négygyeremekes hajdúböszörményi családból származó gazdálkodó - mint oly sokan abban a korban - a negyedik gimnáziumi osztályig vitte a tanulmányokban.

11 A háború után - rövid katonáskodás után - 1925-ben nősült, a 110 holdas, hétgyermekes O. Szabó Mihály legifjabb leányát, Zsuzsannát vette el. Az akkori szokás szerint a fiú csak 2 lovat s szekeret kapott meg az esküvőkor a vagyonból, az ingatlanbeli juss kiadására csak a családfő halála után, 1929-ben került sor. Addig a Bagossyak közösen gazdálkodtak, sőt testvérei még azután is. Az atyai birtok megosztására ekkor is csak egymás közti szóbeli osztályban került sor, fiskálisra és kincstárra nem költöttek. Az örökölt 15 hold mellé 1935-ben jött még újabb 15 hold a feleség apjának halálakor, ám közben Bagossy Imre - lényegében 1926 és 1932 között - vásárlás útján további 15 holddal gyarapította a közben kétgyerekesre szaporodott kiscsalád vagyonát.

12 A húszas években a Gazdálkodó Ifjúság Egyesületben alelnöki tisztet töltött be, s annak jubileumán vetett rá szemet az akkor még fajvédő Bajcsy-Zsilinszky Endre. Bagossy Imre emlékezete szerint az egylet lovasbandériumában gyönyörködve Zsilinszky úgy érezte: „hogyha ilyen huszárezrede lett volna, a szerbeket az Adriába zavarta volna. "

13 Az ismeretségből a későbbiekben tartós kapcsolat lett, s Zsilinszky révén az ifjú Bagossy a politizálásba is belekóstolt. No persze ezt úgy kell érteni, ahogy arrafelé a politikát értelmezték. Ebbe belefért a lóháton korteskedés Derecskén és Tarpán, s ha Böszörménybe kanyarodott a „nagypolitika" útja, akkor a gyűlés „húsevéssel" (pörkölttel) volt egybekötve. Estébe nyúló összejöveteleken a nagyapja által épített Bagossy-portán a harmincas években (amelynek tornácán savankás bora kortyolgatása közben - az interjú is készült) a politizálás jelentette a gimnazistákkal, majd egyetemistákkal együtt a helyzetértékelő felhevült beszélgetéseket és a nótázást, zsoltáréneklést egyaránt. Megfordult itt Veres Péter, Kállai Gyula, Losonczy Géza és sokan mások is. Persze a család nem mindig nézte jó szemmel még ezt a fajta politizálást sem. Leánya emlékezete szerint, bizony a gyakori távollétek miatt több munka szakadt 10 Míg György már 1934-ben magyarosított, Pál csak 1945 augusztusában vette fel a „Tárai" családnevet. A két fivér formálisan 1948. április 5-én lépett ki a cégből, s ezt láthatóan az utolsó pillanatban tette. Hogy a cég működését nem engedélyezik, arról ugyanis a határozat 1948. augusztus 2-án kelt a Belkereskedelmi Minisztériumban. A döntés ellen fellebbezésnek helye nem volt. Az immár egyedüli cégbirtokos Obláth Leó számára azonban egészen 1957 szeptemberéig eltartott, míg a Schnürmacher Pál és társa céget sikerült a cégnyilvántartásból töröltetnie. BFL VII. 2. e. Cégbíróság. 547. 11 Életútjával a hetvenes-nyolcvanas években újságcikkek is foglalkoztak. BÉNYEI József: Bagossy bátyám házában. Hajdú-Bihari Napló, 1972. VIII. IL; KÉKESDI Gyula: Bagossy uram emlékkönyve. Népszabadság, 1980. dec. 31. A negyedik osztály végén mennyiségtanból szekundát kapott és ezt már nem is javította ki. Gimnáziumi bizonyítványa leánya, Bagossy Zsuzsanna Gajdán Sándorné birtokában, akinek egyébként csak két polgárit engedett elvégezni, „nem nevelünk kisasszonyt" felkiáltással. 12 Gajdán Sándorné szíves közlései, 2002. 13 BAGOSSY Imre-interjú, 1983.