Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
TÖRTÉNELEMFORMÁLÓ SZEMÉLYISÉG - KÖVÉR GYÖRGY Kisemberek nagy (élet)történetei
édesanyja és az ő nyakába is otthon. Bagossy Imre ugyanis nemcsak öntörvényű és nyughatatlan ember volt, hanem újító szellemű gazda is. Házas emberként végül már 45 köblös földön (1 köblös - 1600 négyszögöles hold) gazdálkodott. Amikor a gazdaságtörténész botor kíváncsiságával az agrárválság következményei felől érdeklődtem tőle (nyilván ezáltal keresve valamiféle determinista magyarázatot politikai helykeresésére a radikális oldalon), ugyancsak rámpirított a válaszával. Nála „egyáltalán nem" hatott a krízis. Jó földjeim voltak... a Szeles-dűlőn, meg a Keleti Nyomáson. Meg vizem is volt... és hát bírtam az iramot. Búzát keveset [termeltem]. [Főleg] tengerit, takarmányt. Sertéshizlalással foglalkoztam... Volt ötven is. Két turnusban hizlaltam a disznót. Es a takarmányt felétettem. " Később aztán a vállalkozás, már a háború felé, mind nagyobb szabásúvá vált. Most már nem annyira a rendőrkapitánnyal (a politizálás okán), hanem a polgármesterrel került konfliktusba a vágási engedély miatt, amikor Romanellinek hizlalt disznót (jóllehet a politikai előjeleket aligha lehetett egybemosni). „En hizlaltam több disznót oda, az Optikai Műveknek, többezer darabot. Már nem én, hanem többnek így a vezetője voltam, aztán a MAVAG-nak, meg a [Magyar-]Olasz Banknak... Szerződéssel... Én beállítottam a disznót. Hát a gazdáknál volt kiadva. Szállítottam a disznót, adtam súlyban és ők meghizlalták és a vágott súlyért fizették a maximális árat... Jól fizettek, nem is az, de én vágattam le... Én készárut adtam..., szóval vágtam, és az enyém volt a vágási haszon. " 15 Az igazi nehézségek azonban itt is 1945 után keletkeztek. Először meg kellett érnie, hogy az általa politikailag vágyott demokrácia számára a visszájára forduljon. Előbb huszadmagával a kisgazdapártból zárták ki, majd kisgazdából nagygazdává, ne mondjuk, kulákká minősült. Mindemellett még a nyolcvanas évekből visszatekintve is nem titkolt büszkeséggel mondta magáról, hogy „még '56-ban is adóval, beadással rendben voltam." S továbbá, hogy „''60-ig minden barázda földem megvolt". Pedig a kettő között épp a hajdanán kutatni kívánt 1956. októberi böszörményi értelmiségi gyűlés utóhatásaként meggyűlt a baja előbb (57. május l-jét megelőzően) a helyi rendőrséggel („rajtam nem ütött senki se, egyet se, csak itt ez a demokratikus ember"), s Debrecenbe is többször berendelték („ŰZ ávó pincéjében fél hónapot húztam le"), de ott nem bántották. A sors szeszélye (vagy fintora), hogy a család úgy tudja, hogy Bagossy Imrét a még böszörményi gimnazistaként megismert Kállai Gyula intervenciójára engedték el Debrecenből, miután kiszabadítása érdekében Zsuzsa lánya Pestre utazott hozzá, közbeavatkozását kérve. Perre nem is került sor, pedig még az is felrémlett, hogy az értelmiségi gyűlés után nála zajló beszélgetések miatt az összeesküvés előkészítését is a nyakába varrhatják. 16 A pályaív így nem is ezzel, hanem a kolhozosítással tört meg az elbeszélésben. Akkor már nem nagyon lehetett mit tenni: „akkor már kutya járt a kertben" - ahogy ő maga érzékletesen megfogalmazta. 17 De még ekkor is maradt benne a civil kurázsiból. Amint arra a kérdésre vártam tőle választ, hogy ott dolgozott-e, vagy nyugdíjas lett, ma is látom a szemében a hamiskás fényt: ,JVem tudtam én dolgozni, hát gyenge fizikumú ember 14 GAJDÁN Sándorné-interjú, 1991. OSZK Történelmi Interjúk Videotára 15 BAGOSSY Imre-interjú, 1983. 16 A hajdúböszörményi értelmiségi gyűlésről lásd KÖVÉR György: Losonczy Géza, 1917-1957. Budapest, 1998.256. 17 BAGOSSY Imre-interjú, 1983. ,flem tudtak mit csinálni velem, mert beléptem. Hát mondom: belépek. Mert azt mondták az ávósok, hogy ők hárman megesküsznek rám, hogy tsz-ellenes magatartást tanúsítok, aztán hát azután 3 év jár. "