Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

Kecskemét Városi Tanács Hetényegyházi Kirendeltsége A Kecskeméthez való csatlakozás maga után vonta a Hetényegyháza Községi Tanács és Végrehajtó Bizottsága 1981. december 31-i hatállyal történő megszűnését. A helyi ügyintézés megkönnyítése végett a város egy hat fős kirendeltséget állított fel Hetényegyházán.

38 A kirendeltség hat munkatársának feladatkörei: kirendeltségvezető, igazgatási főelőadó, adóügyi csoportvezető, adóügyi előadó, adminisztrátor, hivatalsegéd. Az első kirendeltségvezető a volt tanácselnök, Martonosi József lett. Az állampolgári ügyek hatékony intézése érdekében a város Hetényegyházán anyakönyvi kirendeltseget is szervezett. A törvény értelmében a szakigazgatási kirendeltség feladatát, szervezetét és működését a tanács állapította meg szervezeti és működési szabályzatban.

40 A kirendeltség nem volt önálló jogi személy, gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezett, a központi ellátmányból csak a szoros ügyviteli feladatokra teljesíthetett kifizetéseket. Működési területén a szakigazgatási szervek feladatköréből meghatározott ágazati-hatósági, valamint a tanács és szervei működésével összefüggő feladatokat látott el. (Az egyes ügyek helyben történő intézését előfordulásuk gyakorisága indokolta.) A kirendeltség feladatainak ellátásáért a Kecskemét Városi Tanács V.B. illetékes szakigazgatási szervei voltak felelősek, továbbá ezek látták el a kirendeltség működése feletti ágazati és funkcionális felügyeletet. A kirendeltség által hozott határozatokat úgy kellett tekinteni, mintha az illetékes szakigazgatási szerv hozta volna. A Hetényegyházi Kirendeltség hatósági jogkörében ellátta az anyakönyvekről és házasságkötésről szóló jogszabályokban meghatározott, a gyámügyi eljárásról szóló rendeletekben előírt és hatáskörébe utalt, a hagyatéki ügyintézéssel, a hatósági bizonyítványok kiadásával, a mezőgazdasági ügyintézés körében hatáskörébe utalt, az állampolgárok telek- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseivel kapcsolatos, a birtokvitás ügyekkel kapcsolatos előkészítő, a talált tárgyak kezelésével, a népesség-nyilvántartással kapcsolatos, a adóügyek intézésében az adókönyvelésen kívüli, a kereskedelmi szakigazgatási feladatkörből hatáskörébe utalt, a honvédelmi törvénnyel és a polgári védelemmel összefüggő feladatokat. A fel nem sorolt ügyekben csak véleményező, javaslattevő hatáskörrel rendelkezett. A kirendeltség a kirendeltség vezetőjének - akit a városi tanács nevezett ki közvetlen irányítása alatt működött, a szervezet dolgozói felett ő gyakorolta a munkáltatóijogokat (munkaköri beosztás, kinevezés, felmentés, fegyelmi ügyek) és ő felelt a kirendeltség dolgozóinak egész tevékenységéért. Részt vett a városi tanács ülésein és a kirendeltség működését érintő kérdésekre, tanácstagi interpellációkra felvilágosítást adott, a kirendeltség munkájáról, az egyes szakfeladatok végrehajtásáról köteles volt beszámolni a tanács és a V.B. felé. Az ő feladata volt a lakó- és utcabizottságokkal együttműködve megszervezni a működési területén végzendő társadalmi munkát, a városrész területét érintő fejlesztési programokat kezdeményezni és véleményezni. Az igazgatási főelőadó feladatai közé tartozott többek között a születési, házassági és halotti anyakönyvek vezetése, a hatósági bizonyítványok kiadása, a személyi adatokban bekövetkezett változások személyi igazolványba történő bejegyzése, a népességLétszámkereten felül a Műszaki Osztály egy dolgozója meghatároaatt napokon a helyszínen ügyfélfogadást tartott. BKMÖL XXIII. 1. a. 1982. január 15-i ülés, 2. napirendi pont, 6/1982. V. B. határozat. BKMÖL XXIII. 552. 1982. május 13-i ülés, 53/1982. V. B. számú határozat. Kecskemét Városi Tanács Hetényegyházi Kirendeltségének Ügyrendje.