Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

nyilvántartással kapcsolatos teendők ellátása. Gyámügyekben, kiskorúak védelmi ügyeiben inkább csak javaslattételi joga volt, de hozzá tartoztak a talált tárgyakkal kapcsolatos feladatok és az állami tulajdonban lévő földingatlanok bérbeadása is. Az adóügyi csoport szervezte és irányította a városrész lakosságára vonatkozóan a különböző adók (pl.: általános jövedelemadó, telekadó, házadó, gépjárműadó, borforgalmi adó) és hozzájárulások (honvédelmi hozzájárulás, községfejlesztési hozzájárulás) kivetését, nyilvántartotta a behajtandó tartozásokat. Az adminisztrátor és a hivatalsegéd feladatai nem változtak, nem specializálódtak az előzőekhez képest. Korábban a községi tanács volt a munkáltatója a hetényegyházi Művelődési Ház igazgatójának és a könyvtárosnak, felettük az Altalános Iskola Igazgatósága vette át a munkáltatói jogokat.

41 A két település egyesítési folyamatát irányító intézkedési tervek a Városi Tanács Szervezési és Jogi Osztálya vezetőjére bízták azt a feladatot, hogy az egyesítés tapasztalatait foglalja össze és terjessze a Végrehajtó Bizottság elé. Beszámolójából

42 kitűnik, hogy a kirendeltség megszervezésével kapcsolatos teendők folyamatosan, zökkenőmentesen zajlottak le, így a gyakorlatban a lakosság nem is érzékelte azt, hogy milyen változás következett be. A kirendeltség első féléves működése alapján beváltani látszott a hozzáfűzött reményeket, a lakosság elégedett volt a munkájával. Az egyesítést követően fontos lépés volt a terület tanácstagjainak megválasztása (1982. január 24.). A választás tapasztalatait értékelve, úgy tűnt, hogy sikerült eleget tenni az MSZMP Városi Bizottsága által meghatározott azon követelménynek, hogy a választás során kimaradó tanácstagok - a korábbi 35 községi tanácstagból csak 7 fő lett a városi tanács tagja - közéleti munkában való további részvétele biztosítva legyen. A volt tanácstagok közül többen a városi tanács állandó bizottságaiba kerültek állandó meghívottként, míg másokat lakó- és utcabizottsági elnököknek kértek fel. Mindössze két tanácstag volt, akik idős korukra való hivatkozással további közéleti munkát már nem kívántak kifejteni. Csak egy esetben fordult elő, hogy a kimaradó tanácstag magatartása egyértelműen arra engedett következtetni, hogy sértődöttségből nem akart továbbra is a közéleti tevékenységben részt venni. Fontos célkitűzésként szerepelt az intézkedési tervben, hogy a hetényegyházi terület ellátásában érintett szervek folyamatosan törekedjenek városi szintű ellátás biztosítására. Ez természetesen nem történt meg az egyesítés után azonnal, továbbra is gondot okozott a vízellátás megoldatlansága és a telefonkapcsolat hiánya (ez érintette az egészségügyi ellátást, a hétvégi ügyeletek megszervezését is). Bár egyre nőtt a lakossági gázellátás iránti igény, az új városrész bekapcsolása a gázhálózatba egyelőre még váratott magára. A kereskedelmi ellátás megfelelő volt, az ipari szolgáltatás terén azonban nem történt előrelépés. Változatlanul nem javult a TÜZÉP-telep ellátottsága, pedig az építkezők jogosan sürgették a helyzet javítását. A népesség-nyilvántartásban problémát jelentettek az utcanevekben lévő átfedések. A hetényegyházi honismereti szakkör kezdeményezésére, a lakosság széleskörű bevonásával kerültek megállapításra azok az utcanevek, amelyek az egyesülés után egyértelműen Hetényegyházára utalnak. Az egyesített Kecskemét és Hetényegyháza - a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére immár húsz év óta működőképes, az 1982-ben bekövetkezett egyesülés a rendszerváltozást követő gyakori település-szétválások tükrében is helyes döntésnek bizonyult. Jegyzőkönyv személyi anyag átadása-átvételéről. 1981. december 28. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1/1981) BKMÖL XXIII. 552. 1982. július 1-jei ülés, 2. napirendi pont, 69/1982. V. B. számú határozat.