Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

és a tanács véleménye alapján javasolták, hogy Hetényegyháza egyesítés utáni elnevezése „Kecskemét-Hetényegyháza" legyen.

31 A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1981. május 7-i ülésén megtárgyalta Kecskemét város és Hetényegyháza városkörnyéki község közigazgatási egyesítését, azzal egyetértett, és az egyesítés kérdését a Városi Tanács elé terjesztette.

32 Kecskemét Város Tanácsa Hetényegyháza község Kecskeméttel történő egyesítését kimondó határozatát örömmel fogadta, azzal egyetértett és kijelentette, hogy a Városi Tanács az egyesítés után is kötelességének tartja, hogy a költségvetési feladatok ellátását az akkori adott szint fokozatos és állandó emelésével, továbbá a településfejlesztési célkitűzéseket a helyi bevételek kellő kiegészítésével maradéktalanul biztosítsa.

33 A tanácsi, illetve végrehajtó bizottsági határozatok és azok mellékletei a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerültek. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolta, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1982. január 1-i hatállyal rendelje el Kecskemét város és Hetényegyháza község egyesítését.

34 Már 1981 .júniusában állást foglalt a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke - az Építési és Városfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - a területszervezési javaslatokkal kapcsolatban. Az egyesítési tervezet végrehajtását a 201/1978.

MT TH sz. elvi állásfoglalás I. 2/b pontja szerint azonnal meg lehetett kezdeni. Az előkészítés egyszerűsítése érdekében a Minisztertanács Tanácsi Hivatala nem kifogásolta, hogy a városi tanács Kecskemét lakosságával nem tárgyaltatta az egyesítési javaslatot.

35 Az egyesítés ügyében a végső szót az Elnöki Tanács 12/1981. számú határozata mondta ki, mely elrendelte - 1982. január 1-i végrehajtással - Hetényegyháza községnek Kecskemét várossal Kecskemét néven történő egyesítését azzal, hogy Hetényegyháza területén időközi tanácstagválasztást kell tártani.

36 Előzetes egyeztetés után a városi tanács javasolta, hogy Hetényegyháza területén 7 választókerületet hozzanak létre, amelyből három belterületi, három külterületi, egy pedig honvédségi választókerület legyen. Az időszaki tanácstag-választásra 1982. január 24-én került sor, így a megválasztott hét új tanácstaggal Kecskemét Város Tanácsának létszáma 118-ra emelkedett, az új választókerületek pedig a 112-118. sorszámokat kapták.

37 11 Jelentés Kecskemét város és Hetényegyháza község egyesítésével kapcsolatban. A Községi Tanács 1981. május 5-i ülésére készítette a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 2. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 szám alatt.), Feljegyzés Hetényegyháza és Kecskemét egyesítésével kapcsolatos fórumokon felmerült kérdések, javaslatok összegzéséről. 1981. május 8. (Uo.) 32 BKMÖL XXIII. 552. 1981. május 7-i ülés, 4/7. napirendi pont (86/1981. V. B. számú határozat) 33 BKMÖL XXIII. 551. 1981. május 27-i ülés, 4. napirendi pont (12/1981. Tan. számú határozat) 34 BKMÖL XXIII. La. 1981. július 15-i ülés, 96/1981. V. B. számú határozat. 35 Dr. Árvay Árpádnak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B.-titkárának 1981. június 11-én kelt, 18.6372/1981. számú levele dr. Mező Mihályhoz, a Városi Tanács elnökéhez. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981. szám alatt.) 36 Dr. Gajdócsi Istvánnak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökének 1981. november 6-án kelt, 18.6374/1981. számú levele a Városi Tanács elnökéhez és V. B.-titkárához. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981. szám alatt.) 37 BKMÖL XXIII. 551. 1981. december 22-i ülés jegyzőkönyve, 3/5. napirendi pont (34/1981. Tan. számú határozat); BKMÖL XXIII. 552. 1981. december 3-i ülés, 6/7 napirendi pont (201/1981. V. B. számú határozat)