Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982 A mai Hetényegyháza területe már az Árpád-korban is lakott volt, a település valószínűleg a tatárjárás során pusztult el. Egy 1456-ban kelt oklevélben Kecskemét pusztái között sorolják fel.

1 A város eme külterületére 1902-ben Kada Elek polgármester telepített le mindszenti kubikosokat, akik vállalták, hogy telkükre szőlőt és gyümölcsfát ültetnek. Az 50 házzal létesült kis telep gyorsan virágzásnak indult és hamarosan az óriási kiterjedésű kecskeméti tanyavilág egyik jelentős központja lett. Hetényegyháza, mint a város nyíri határrésze, sajátos szerepet töltött be a városkörnyéken belül. Itt nem alakultak ki nagyobb birtoktestek vagy városi bérelt területek, hanem a letelepült kisparasztok és zsellérek mellett gyakran városi iparosok, kereskedők, közalkalmazottak vásároltak itt kisebb szőlőket, gyümölcsösöket. Hetényegyházát mint külterületi lakott helyet és másik négy, szintén Kecskeméthez tartozó tanyaközpontot (Szentkirályt, Városföldet, Helvéciát, Agasegyházát) a Belügyminisztérium 5203-3/2/8-13/1951. VII/3. számú rendelete 1952. január 1-i hatállyal nyilvánította önálló községgé.

2 A város közelében működő önálló községnek a történelmi célja és szerepe a tanyás területek elmaradottságának felszámolása, az alapellátás helyi biztosítása, illetve a tanyai beköltözők fogadása volt. Hetényegyházának az önállóság elsősorban azt jelentette, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztéstől addig elválasztott lakóhelyi funkciók és az alapfokú ellátás bázisai kialakulhattak. A központi terv - a mezőgazdaság nagyüzemi termelésre való átállítása - pedig hosszú távon arra ösztönözte a lakosságot, hogy a község belterületén építsen lakóházat. Hetényegyháza közigazgatásilag a kecskeméti járáshoz tartozott, de Kecskemét, mint város (és nem csak mint járási- illetve megyeszékhely) sem vesztette el vonzó, szívó hatását az önállóvá vált községgel szemben. A két település közelsége (a kecskeméti és a hetényegyházi taOnácsháza között légvonalban 7,6 km volt a távolság) már eleve magában hordozta a szoros kapcsolatok lehetőségét, úgy a munkaerő-áramlás, mint a kultúra és az egészségügy terén.

3 Bár a községi önállósággal bíró Hetényegyháza élvezte a függetlenség előnyeit, de érezte a község növekedésével együtt járó megnövekedett fejlesztési igényeket is, amelyeket azonban önerőből nem minden esetben tudott megvalósítani. Ez vezetett el odáig, hogy húszévnyi önállóság után komoly tárgyalások folytak Kecskemét és Hetényegyháza elöljárói között az esetleges csatlakozás feltételeiről, majd 1982ben ténylegesen is egyesült a két település. Tárgyalások 1972-ben 1972 októberében a megyei párt és tanács függetlenített vezetői beszámoltatták a Kecskemét Városi Tanács függetlenített vezetőit a IV. ötéves terv elvégzett munkáiról és a jövő tennivalóiról. Kecskemét fejlesztése kapcsán merült fel az 1952-ben a város 1 GYÖRFFY György, 1963.1. 895. 2 Bács-Kiskun Megyei önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXIII. 305. a. A Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Igazgatási Osztályának iratai. Általános iratok. 1952/111-1. 3 BKMÖL XXIII. 551. a. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzökönyvek, (a továbbiakban: XXII. 551. a.) 1972. november 5-i ülés, 1. napirendi pont (20/1972. Tan. határozat).