Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

testéből „kiszakított", önállóvá vált községek Kecskeméthez való visszacsatolásának lehetősége.

4 Az országos, sőt világméretű urbanizációs folyamatok nyomon követésénél ugyanis a város fejlődésének, fejlődőképességének fontos mutatói a népességszám emelkedése és a területi növekedés. Mivel Kecskemét szeretett volna az ország városait lélekszám szerint rangsoroló statisztikákban kedvezőbb helyet elfoglalni (távlati célként a 100.000 főt számláló települések sorába lépni) és ezzel együtt előnyösebb jogállást kivívni,

5 célszerűnek tűnt, hogy a természetes szaporulat mellett lélekszámát a környező és korábban közigazgatásilag hozzátartozó településekkel újraegyesülve is növelje. Kecskemét ezirányú törekvése Hetényegyháza elképzeléseivel is találkozott. A község ugyanis az erőteljes urbanizációs hatás és a mezőgazdasági termelés iparszerűvé válása miatt fellépő egyre magasabb szintű fejlesztési és korszerűsítési igényeket önerőből egyre kevésbé tudta megvalósítani, így örömmel üdvözölte a kecskeméti egyesülési szándékot. Annak, hogy Kecskemét a város környéki községek közül éppen Hetényegyházával kezdett ilyen irányú tárgyalásokat, több oka is volt. Kecskeméten nagy volt az igény a kertvárosi lakóövezet, a földszintes családi házak iránt, s mivel Hetényegyháza területe nagyon egészséges volt (a nagynyíri erdő közelsége miatt) és közel is feküdt a városhoz, célszerűnek tűnt errefelé terjeszkedni. Hetényegyháza a város természetes vonzáskörébe tartozott és Kecskemét kertvárosi övezetének fejlődési vonalában feküdt. A megelőző néhány évben több tucat új ház is épült a községben, melyek építői között sok Kecskemétről kitelepülő volt, akiket nem utolsó sorban az olcsó telekárak és építési lehetőségek vonzottak. A 60-as évek közepétől kezdve, Bárkai Istvánné községi vbelnöksége alatt Hetényegyháza intenzíven és dinamikusan fejlődött, a lakosság lélekszáma nem csökkent (ellentétben sok hasonló nagyságú településsel); a községi elöljáróság munkájával, lakosságellátó tevékenységével a lakók meg voltak elégedve. 1965ben posta, 1966-ban óvoda és orvosi rendelő, 1970-ben törpevízmű és gázlerakat, 1971ben a községen átvezető kövesút épült.

6 A két település közötti tömegközlekedés megfelelő volt, naponta 16 pár autóbusz- és 5-6 vonatjárat biztosította az összeköttetést, így könnyítve meg a 370-400 főnyi ingázó munkába járását. A Hetényegyházával való egyesülés érvei között szerepelt az is, hogy a két település határos volt egymással, így az esetleges egyesülés nem változtatta volna meg a szomszédos községekkel való közös határvonalakat.

7 Az egyesülés mellett Hetényegyháza is tudott érveket felsorakoztatni. A lakosság nagy része még 20 évvel a község önállósodása után is erős érzelmi és családi kötelékekkel kapcsolódott a városhoz, az idősebbek még mindig azt mondták, ha bementek 4 BKMÖL XXIII. 552. Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága V. B. ülések jegyaökönyvei. (a továbbiakban: XXIII. 552.) 1972. november 4-i ülés, 1. napirendi pont (170/1972. V. B. határozat). Ez az egyesülési törekvés idöpontilag és céljait tekintve beilleszthető abba a sorba, amelybe a SzegedDorozsma, Kalocsa-Foktő, illetve Tiszaújfalu-Alpár településegyesítések tartoznak. 5 Az ország legnagyobb városai és megyeszékhelyei az Elnöki Tanácsnál kérelmezhették a megyei várossá nyilvánítást. A cím elnyerésének feltétele volt, hogy a település lélekszáma meghaladja a 100000 főt, a város kiemelkedő gazdasági, társadalmi szerepet töltsön be és vonzáskörzete a megye határain túlra is kiterjedjen. A megyei jogú városok nem tartoztak a megye felügyelete alá, hanem az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak alárendelten működtek. Kecskemétet 1989. április l-jével megyei várossá, 1990. december l-jével megyei jogú várossá nyilvánították. BESNYŐ Károly, 1973.442.; UJ MAGYAR Lexikon, 4. 588.; PETRIKNÉ VÁMOS Ida, 1996. 210.; MAGYAR KÖZLÖNY 1990/123. szám, 2414-2415. 6 BKMÖL XXIII. 551. a. 1972. november 5-i ülés, 1. napirendi pont (20/1972. Tan. határozat). 7 Kecskemét Város tanácselnökének 1972. november 5-én kelt 1684-3/1972 számú levele a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához. (Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Irattára (a továbbiakban: Irattár), Hetényegyháza iratai, 1652/81 szám alatt)