Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PINTÉR ILONA Pataj vásári pere (1810-1838)

„ezen 3 vásárokat az uraságtól árendába ki is vette, egyebet magának fent nem tartván, hanem az azok eránt tehető jussaira nézve a törvényes utat. " Ugyan mit tehetett volna még a város? A körülményeket ismerve ehhez is óriási bátorság és elszánás kellett. Azt is fenntartás nélkül állítják a földesurak, hogy Tahy Antal „az első vásár jövedelmeit békességben bé is szedte, a város az eránt csak kérdéseket utóbb támasztván. " Holott a korábban ismertetett iratokból egyértelműen kiderül, hogy a Tahy Antal bériőségébe eső első vásárt megelőzően a városiak a járási főszolgabíró állásfoglalását kérték arról, hogy mit tegyenek, és az ő utasítására adták át Tahy Antalnak a vásári bevételt, mégpedig vármegyei kiküldött tisztviselő jelenlétében. A vármegyei küldött jelentéséből világos az is, hogy a vásáron felolvasták a bérlő előtt a város levelét és a rá adott főszolgabírói választ. A vádakat tehát roppant magabiztosan utasították vissza a földesurak. Annyira biztosak voltak az igazukban, hogy folyamodványt intéztek a vármegyéhez, amelyben elszenvedett sérelmeik orvoslását kérték. A szegény elnyomott földesurak panasza ez az erőszakos és gátlástalan jobbágyok ellen. A beadvány így kezdődik: ,A törvényeknek az lévén a tárgyok, hogy ki-ki a maga igazában általok védelmeztessen, s oltalmok alatt ki-ki a magáéval a kiszabott renden-módon élhessen, a magáét szabadon és minden háborgatás nélkül bírhassa, és annak hasznát vehesse. Akik a törvények rendszabása ellen tehát másokat az igazaikban háborgatnak: méltó, hogy a törvényeket végrehajtó hatalom őket példásan megbüntesse és a gyengébbet az erőhatalom ellen igazságában oltalmazza és jussaiban fenntartsa. Mert ha a Társaságban"

5 a törvények az erőhatalmat nem zaboláznák, az meg nem állhatna, hanem fenékül f

elf orgattatna. Ezen t(ekintetes) n(emes) vármegyében fekvő Pataj mezővárosnak elöljárói és lakosai mindazonáltal nem ügyelvén a közbátorságnak fennmaradására és az őket is másokkal egyaránt kötelező törvényeknek szentségére, a földesúri jussokat annyira tapodják, s bízván erejekben makacsságoknak, (...) az úri jussok ellen szegezésének annyi példáját adják, hogy ellenek a t(ekintetes) n(emes) vármegyének, mint törvényeink egyik fő végrehajtójának ezennel méltó panaszunkat alázatosan elébe terjeszteni s kegyes pártfogásáért esedezni, és a törvényekkel ellenkező erőszakoskodásaikért leendő példás megbüntetésükért könyörögni kénteleníttetünk. " Kérésüket alátámasztandó a Luca napi vásáron történteket is elmesélik: ,A múlt 1819* esztendei december holnapban (a) Pataji vásár alkalmatosságával nyilván és közönségesen megtámadták egyik földesúrtársunkat és az ő embereit, az úri jussoknak letapodására mind elöljáróik, mind a lakosok felzendültek, és nagy csapatokban öszveseregelvén a tilalmas lázadásokat egész dühösséggel gyakorolták. Ugyanis minden esztendőben öt országos vásár tartatván Pataj mezővárosban, azok közül három az uraságoknak, kettő pedig a városnak vagyon királyi adománylevél mellett adatva. Az uraságokat illető vásárok közül egyik az 1819^ esztendei december holnap 13 lkán tartatván, a város ezen vásárt megelőző napon a vásárálláson lévő urasági nagy vendégfogadó elébe, ámbár korcsmáikat nem volna szabad szaporítani, s ezen vásárhoz semmi jussok nem lett volna, erőszakosan egy korcsmát építtetvén nádból, melyet azon földesúrtársunk megengedni nem akarván midőn cselédjeinek azt parancsolta volna, hogy azon nádolást bontanák széjjel, a pataji lakosok rút káromkodások között öszvecsoportosultak s lármáztak: Üsd az ebadta teremtettét, üsd agyon! Ezen fenyegető szavakra a cselédek nem mervén a bontáshoz kezdeni, hanem 115 társadalomban, államban