Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PINTÉR ILONA Pataj vásári pere (1810-1838)

kedtek, hogy az övék legyen a bérleti jog. A vásárok ügye a regálebérlet nagy gondjának egy kis, de nagyon fontos szelete volt. A patajiak kezdettől abban a hitben voltak, hogy a vásárok az összes hasznukkal együtt őket illetik. A földesuraknak azonban más volt a véleményük. Három vásárra, mégpedig az 1725-ös oklevélben kapottakra igényt tartottak arra hivatkozva, hogy a Rudnyánszky-féle szerződésben a vásárok szó benne van a földesúri jussokat felsoroló szövegrészben. A város vezetőit ekkor is, később is foglalkoztatta, hogy mi lehetett ennek az oka, miért fogadták el az elődök ezt a szöveget. A többség úgy vélte, hogy mivel a szerződés egészében véve előnyös volt a lakosság számára, egy egészen lényegtelennek látszó dolog miatt nem akarták elveszíteni a földesúr jóindulatát. A földesúri akarat természetesen erősebb volt a városinál, ennek megfelelően az első, 1810-ben született regáleszerződésbe földesúri tulajdonként került bele a három vásár jövedelme. A város azonban nem hagyta magát. A földesurait biztosította ugyan a legnagyobb alázatáról és hűségéről, de a vásárokhoz való jogát fenntartotta: „Mi, Pataj városának bírája és elöljárói köszönettel vévén a méltóságos földesuraságnak (...) erántunk kinyilatkoztatott atyai hajlandóságát és gondoskodását, (...) mindazonáltal az ezen contractusban említett három vásárok eránt lehető jussainkra nézve a törvényes utat magunknak fenntartjuk. " 21 Az 1810-ben kötött első regáleszerződést három évre kötötték, az évi bér 9961 ft volt. A bérleti díj a pénzviszonyok változása miatt az 1812/13. évre váltócédulában fizetendő 6000 Ft-ra változott. A szerződést azonos feltételekkel meghosszabbították az 1813/14. évre is.

22 1813 decemberében a következő évi Szent György napi kezdéssel ismét három évre kötöttek szerződést, évi 8000 Ft-ért.

23 A szerződést a lejárta után még kétszer meghosszabbították egy-egy évre, azonos feltételekkel.

24 Az 1819. évi Szent György napon lejárt a szerződés. A város szerette volna, ha ismét ő bérelheti a regálékat, de semmiképp nem a korábbi 8000 Ft-ért, hanem jóval kevesebbért. E törekvéséhez biztatást kapott a vármegyei tisztviselőktől is. Az egyezkedés folyt, erről 1819. március 27-én Földváry Gábor főszolgabíró a következőket írta a városnak: „Sokat ígértek a patajiak, mert 4000forintért, de (...) alább is adta volna az uraság, nemhogy 4500 forintot ígérjenek. "

25 Mégsem tudtak egymással megegyezni, ezért a földesurak úgy döntöttek, hogy árverésre bocsátják a regálékat. Március 23-ra volt meghirdetve az árverés 8 tételre, amelyek egyike a három országos vásár volt. A földesurak készek voltak a tételeket egyenként árverésre bocsátani, tehát akár nyolc bérlőnek kiadni.

26 Ennek kapcsán úgy határoztak, hogy „a háromvásári privilégiumot,

27 a határoknak mappáit

28 és (az) insellér calculusokat

29 a bírák kezéből ki kell venni, és azokat a famíliának egy bátorságos helyre leBKMÖL V. 320/a Vásári per iratai, Felperesi keresetlevél 6. számú melléklet. - A szerződés szerint a bérbe adott regálék a következők: Bor-, ser- és pálinkamérés, a szőlőtermés után járó kilenced, halászat, az 1725-ben kapott három vásár, a bolt és a mészárszék jövedelme. 22 Uo., az 1810. évi szerződés záradékai 23 Uo. Úrbéri per iratai, 1813. - A szerződésben rögzített regálék a következők: Bor-, ser- és pálinkakimérés, pálinkafőzés, halászat, boltárenda, szőlőtermésből bejövő kilenced, mészárszékárenda és a Rudnyánszkyanus contractusban érdeklett három országos vásárokból bejövő haszonvételek. 24 Uo. Vásári per iratai, 1819. évi lajstromozott iratok 1. és 6. sz. 25 Ua. 3. sz. 26 Ua. 2. sz. A nyolc tétel a következő: Bor-, ser- és pálinkaméretés, pálinkaégetés, borkilenced, halászat, mészárszékárenda, boltkereskedés, három oszágos vásár, talpkereskedés. 27 kiváltságlevelet 28 térképeit 29 mérnöki számításokat