Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban

Alakulat Fegyverzet 96. honvédzászlóalj Nyíregyházi újonctelep Hevesi és zempléni önkéntesek 50 Lehel-huszár 7. huszárezred egy százada Tüzérség fegyvertelen nem ismert nem ismert nem ismert gyengén felszerelt 2 db 12 fontos egy 6 fontos és egy 4 fontos ágyú A különítmény felfegyverzett részét a jobb szárnyra az erdőbe helyezték, míg a maradék a tartalékot képezte 5 löveggel.

83 A cári hadsereg cserkesz (muzulmán) lovasezrede megkerülte és szétverte a magyar jobbszárny 3. lépcsőjében álló Korponay-dandárt, majd a Bobich-hadosztálynak esett. A különítmény nagy része felkoncoltatott, vagy fogságba esett.

84 Veszteségük egyes források szerint 500 fő

85

, más források szerint ennél jóval magasabb, 800 fő.

86 A jászkun népfelkelések értékelésénél a következő összegző szempontokra szeretnénk felhívni a figyelmet: 1. A szabadságharc története során már többször bebizonyosodott, hogy a népfelkelés csak akkor tud hatékonyan működni, ha azt megfelelő számú reguláris katonaság is támogatja. Ez pedig itt nem állt rendelkezésre, egyet kell értenünk Balajthy Vendel kormánybiztos azon kijelentésével, hogy „a népfelkelés rendes sereg nélkül, főként ágyúk ellenébe csekély vélekedésem szerint czélhoz nem vezet, s nem egyébb mint az ellenségnek ingerlése."

87 Az ozorai példát nem lehet általánosítani, mert ott Görgey őrnagy vezetésével sorkatonaság is támogatta a népfelkelőket. A Roth-hadosztály létszáma 9 ezer fő körül volt, és ezek zömét is a horvát határőrezredek kiegészítő zászlóaljai és szerezsánok alkották. 88 Ezek harcértéke pedig ös??sze sem hasonlítható a sem a császári soralakulatok, sem a százezres nagyságrendű orosz főseregével. 2. Nem fogadható el azon vád sem, hogy a kudarc okait a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésének megakadásában kell keresnünk. Az ilyen jellegű szintetizáló munkák szerzőinek többsége megelégedett ezen általános jellegű kijelentés megtételével, anélkül hogy a szükséges alapkutatásokat elvégezték volna.

89 Ez alól csak Barta István tekinthető kivételnek, aki a kormányzat parasztpolitikáját vette vizsgáMÁRIÁSSY. 1999. 233. Uo. 188-189. o. GY ALÓ KAY. 1927. 82. MÁRIÁSSY. 1999. 237. Batthyány ir. 1. tétel. Balajthy Vendel levele gr. Batthyány Kázmérhoz. Dorozsma. 1849. március 23. A témáról bővebben: Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellacsics ellen 1848 őszén. Bp. 1953. Pl.: Andics Erzsébet: Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen, in.: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. I—II. k. Bp. 1952. II. k. 78-81. Összegzés