Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban

met el kell rejteni, a házakat pedig fel kell gyújtani. Elrendelik a jászok azonnali felkelését, mert Miskolcnál egy népfelkelő tábort akarnak felállítani, ahová Borsod, Gömör, Abaúj, Zemplén, Heves és Nógrád megyék népfelkelőin túl a jász népfelkelőket is várják.

12 Ezen intézkedéscsomag több szempontból is vitatható. A partizánakciók nem gátolták érdemben az ellenség előrenyomulását, viszont súlyos megtorlást vontak maguk után. A miskolci tábor végül is nem jött létre, mert a Kelet-Felvidék szlovák és ruszin lakosságú megyéi nem állították ki a népfelkelést. Noha Szemere miniszterelnök utasította Dessewffy Arisztid tábornokot, hogy a népet akár fegyverrel is kényszerítheti a népfelkelésre, ezen rendelkezést szinte képtelenség volt végrehajtani.

0 így csak a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl lakosságára lehet számítani. Június 28-án a miniszterelnök Nyáry Pál Pest megyei alispánt és Patay József jászkun főkapitányt utasította a tárgyban. Elrendelte a népfelkelés fegyverbehívását. Ennek központja Gödöllő lesz, ahol meg kell kezdeni a sáncok építését. Nevezzenek ki egy népfelkelő fővezért, és az lépjen érintkezésbe Wysocki tábornokkal.

14 Azt, hogy a népfelkelés eszméje nem volt túl népszerű, az is bizonyítja, hogy a kormány július 18-án körlevélben volt kénytelen felszólítani a törvényhatóságok tisztikarait, mert erénytelenül működtek közre a népfelkelés megszervezésénél, és a kormány honvédelmi intézkedéseinek végrehajtásában. 1 A Szemere miniszterelnök utolsó kiáltványát ezen tárgyban augusztus 3-án adta ki. Ebben azzal a „dezinformációs" fogással akarta a népet buzdítani, hogy az orosz hadsereg a kolera miatt legyengült, és létszámuk nem lehet több 30-40 ezer főnél.

16 Majd megfigyelhetjük, hogy a későbbiek folyamán is próbálják majd a népet ilyen lépéssel a népfelkelésre rábírni. A népfelkelés vezérének kinevezéséről a kormány gondoskodott, Korponay János

17 ezredes személyében. Ez a választás nem igazán bizonyult szerencsésnek. Noha Korponay képzett tiszt volt, harcoló alakulatnál eddig még nem szolgált, így harctéri tapasztalatokkal sem rendelkezett, hiszen Görgey kinevezéséig a hadügyminisztériumban szolgált. Korponayt 1849. július 2-án rendelte magához Szemere miniszterelnök és belügyminiszter, és kinevezte őt népfelkelési biztosnak, valamint ismertette előtte a hadi helyzetet. Ő a feladatot csak úgy volt hajlandó vállalni, ha sorkatonaságot is bocsátanak a rendelkezésére. Ennek minimumát egy vagy kettő gyalogoszászlóaljban, és ugyanennyi huszárosztályban határozta meg. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem tud sorkatonaságot adni, mire Korponay azt felelte, hogy így nem tudja a feladatot vállalni. Végül Szemere meggyőzte őt, és felhívta a figyelmét a Perczel tábornokkal való együttműködésre. Korponayt fogadta Kossuth kormányzó is, de Szabó Imre hadügyi államtitkár erre már nem volt hajlandó. A 12 KLÖM XV. 352. 13 Bm. ein. 356. Bp. 1849. 06. 29. Közli: Szemere. 1990. 542. 14 Uo. 353. Közli: Szemere. 1990. 535-536. 15 KÖZLÖNY, 1849. 07. 19. Közli: Szemere. 1990. 564-566. 16 Uo. 1849. 08. 10. Közli: Szemere. 1990. 583-585. 17 Korponay János (1819-1889) Kisbirtokos, nemesi származású. Volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy. 1848. 06. 19-től titkár a hadügyminisztériumban. 1849. 03. 16-tól a minisztérium elnöki osztályának vezetője. 1849. 07. 02-től a tiszántúli népfelkelés szervezője és vezetője. A debreceni csata után a különítménye lényegében megsemmisül. Aradon 16 évi várfogságra ítélik, majd kegyelmet kap. 1868tól Abaúj vármegye levéltárnoka, és a helyi honvédegylet vezetője. (BONA, 1987. 208.)