Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban

hadügyminisztérium eleve hűvösen fogadta a tervet, hiszen ezen honvédelmi kérdésben még csak a véleményét sem kérték ki. Végül Korponay mellé Kékey főhadnagyot jelölték ki segédül.

1 Korponay kinevezését a kormány kiáltványban tudatta a hatásköre alá tartozó törvényhatóságokkal. Ezek a következőek voltak: Békés, Bihar, Csanád vármegyék és a Jászkun kerület. A szervezésen túlmenően a megfelelő vezérek kinevezését is a feladatává tették. Felhívták a kinevezett figyelmét, hogy elsősorban a Jászságot organizálja, mert ha Hatvannál csata lesz, akkor ők bekapcsolódhatnak. Megígérték, hogy a költségeket majd megtérítik.

19 Korponay ezután Ceglédre ment, ahol Perczel tábornokkal találkozott. Perczel az összes tiszántúli hadnépet alá rendelte, és feladatául szabta, hogy az országrészt Debrecen felöl az oroszok ellenében biztosítsa, de sorkatonaságot nem volt hajlandó adni. Július 3-án Korponay Jászberénybe érkezett, ahol népfelkelő csoportokkal találkozott, akik a kormány felhívására igyekeztek a kijelölt helyekre. A fegyverzetük kaszából, vasvillából és lándzsából állt.

20 Utaltunk már arra, hogy a kerület népfelkelését Szemere miniszterelnök még június 28-án elrendelte.

21 Azonban annak vezetése 5 tisztviselő kivételével teljesen elmenekült, ezért Korponay kénytelen volt megparancsolni Hegedűs jász alkapitánynak, hogy csak akkor hagyhatja el a Jászságot, ha azt az ellenség elfoglalja. Korponay a Jászságból 1200 lovasra és 3-4 ezer gyalogosra számított. Ezen csapatot egyesíteni akarta a Pest és Heves megyei népfelkelő seregekkel, és ezzel próbálta meg kitölteni a Perczel és Wysocki hadtestei közötti hézagot. Hadműveleti bázisként Tiszafüredet jelölte ki, és fontosnak tartotta a kémrendszer kiépítését is. Rögtön összehívta a kerület gyűlését, amelyen elhatározták a harangok félreverését, a népfelkelés rögtöni kiállítását, valamint az ostromállapot bevezetését. Rövid időn belül több ezer ember gyűlt össze. Jászsági működését Korponay annyira sikeresnek minősítette, hogy a kormánynak azt jelentette, hogy a térség 30 ezer népfelkelővel áll készen a fősereg támogatására.

22 Itt találkozott Wysocki tábornokkal is, akivel megegyezett a további teendőket illetően.

23 A jász fölkelőket Hatvanhoz rendelték. Ezzel egyidejűleg elrendelték a Tiszafüreddel szomszédos települések népfelkelését. Fő feladatnak a híd megtartását tekintették, mert ezzel az ellenség előrenyomulását is megakadályozták volna, Korponay elképzelései szerint.

24 Csakhogy a népfelkelés vezére megfeledkezett arról a nyilvánvaló tényről, hogy az orosz hadsereg kitűnő utász egységekkel rendelkezett, és bármikor képes volt nehézségek nélkül hidat verni. Ez a tévedés később majd végzetesnek bizonyul. Július 4-én Korponay megszemlélte a Tiszát, és Törökszentmiklósra ment. A városban lévő katonaság és lakosság éppen menekülni készült, mire a népfelkelő fő18 R. 31. 1024. t. 19 Bm. ein. 1849:405. Rendelet Békés, Bihar, Csanád, Jászkun kerület egyetemének. Bp. 1849. 07. 01. Közli: Szemere. 1990. 546-547. 20 R. 31. 1024. t. 21 Bm. ein. 354:1849. ; Jászkun ker. ir. 1. d. 22 Per. Debrecen. 1849. 07. 11. 2 Érdekes, hogy Wysocki az emlékiratában meg sem említi a Korponay ezredessel való találkozást. (Együtt a szabadságért. 1848-1849. Wysocki tábornok emlékiratai. Bp. é.n. 82-83. o.) Egyébként Wysocki megparancsolta a népfelkelőknek, hogy őrizzék a hatvani utat, nehogy a kozákok meglephessék. (Uo. Okmánytár. 40. Józef Wysocki vezérőrnagy jelentése Henryk Dembinski altábornagynak. Jászberény. 1849. 07.03.) 24 R. 31. 1024. t. ; HERENDI, 1901.99.