Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

Az adójavaslatot végül a május 26-i ülésen fogadta el a ház. Május 29-én a felsőtábla is jóváhagyta változtatás nélkül. így született meg az első költségvetési és adótörvényünk (1849:VII. tc.). Május 31-én a ház elhatározta, hogy legközelebb július 2-án Pesten (amit május 21-én a magyar csapatok visszafoglaltak) ülnek össze, amikor újból előveszik az úrbéri viszonyok megszüntetésére és a kármentesítésre vonatkozó javaslatot. A kormány június 5-én költözött Debrecenből Pestre. Szemere az államszervezet kiépítéséhez fogott. Megbízást adott minisztériumának az alkotmányjavaslat elkészítésére. Újjászervezte az állami rendőrséget, kiépítette vidéki szervezetét. A szabadságharc utolsó időszakában hozzáláttak a bírósági szervezet átalakításához is. Csak a legfelsőbb bírói fórumok terén sikerült az átszervezést végrehajtani, az alsóbb fokú bíróságok átalakítására már nem volt idő. A kormányzó elnök a feudális Kúriát - melynek tagjai nem követték a kormányt Debrecenbe - május 26-án feloszlatta. A hétszemélyes tábla és a királyi tábla helyett júniusban létrehozták a „hétszemélyes főtörvényszéket" és az „országos törvényszéket". Az előbbi tagjává nevezte ki június 14-én Kossuth - az igazságügyi miniszter előterjesztésére - Simonyi János kecskeméti képviselőt, Szentiványi Károly (Gömöri főispán), Császár Sándor (a volt hétszemélyes tábla ülnöke), Bakos Ambrus (nagykőrösi bíró), és Horváth István (felső fehérmegyei képviselő) mellett.

68 Az új bíróságok személyi összetételben jelentettek újat, tagjai a liberális nemesekből és polgári jogászokból kerültek ki, akik mint képviselők követték az országgyűlést Debrecenbe. (Az egyéni életpályát tekintve ez óriási lépés volt Simonyi életében. A szűcsmester fiából szeptemvír lett.) A legfőbb bíróságok működésére azonban nem sok idő jutott. Az országos törvényszék mindössze hat tárgyalási napot tartott, a hétszemélyes főtörvényszék pedig csupán az ünnepélyes nyilvános megalakulásig jutott el, mert Pestet a hadmüveletek miatt ki kellett üríteni. A június 28-i győri csatavesztés után a kormány az országgyűlés egyetlen pesti ülésén - július 2-án - bejelentette, hogy székhelyét kényszerítő körülmények miatt Szegedre helyezi át. Szegeden már csak a képviselőház ült össze, a főrendek nem jelentek meg. Kecskemét két képviselője követte a T. Házat Szegedre. Karika, aki május 24-én útlevéllel Kecskemétre utazott, részt vett a református egyház ülésén és július elején Perczel seregeivel menekült Szegedre. 0 az ottani üléseken már nem vett részt. Két kérdésben született törvény a szegedi ülésszak alatt: a nemzetiségek ügyében és a zsidó egyenjogúsítás tárgyában. A nemzetiségi kérdés megoldása már a márciusi törvények óta kísértett, az erdélyi Unió kimondásával pedig egyre jelentősebbé vált. Számos törvényjavaslat keletkezett (Wesselényi Miklós, Drágos János, Szerb Tivadar és többek tollából). Szegeden július 21-étől előbb zárt üléseken vitatták meg a kérdést, majd július 28-án Szemere nyílt ülésen beterjesztette javaslatát, melyet végül az 1849:VIII. törvényként fogadtak el. A zsidók egyenjogúságának elismertetése terén a radikálisok jártak elől. Kállay Ödön már a pesti országgyűlésen benyújtott egy javaslatot. Május 24-én még Debrecenben elkészült a törvényjavaslat végleges szövege, ezt azonban a szegedi ülésen, július 28-án terjesztette be Szemere, melyet a nemzeti gyűlés még aznap elfogadott és 1849:IX. tv. „A zsidókról" címen lett az országgyűlés által a szabadságharc alatt alkotott utolsó törvény. KÖZLÖNY 1849. jún. 16. 133. sz. CSIZMADIA-KOVÁCS-ASZTALOS, 1986. 306.