Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

és lábbelivel. " A hadsereg 50.000 fővel való szaporítását a ház elfogadta (1849:111. tv.), de meghagyta a toborzás lehetőségét.

63 1849. május 2-án mutatkozott be az országgyűlés előtt az új kormány. A debreceni országgyűlés hátralevő tárgyalásaira azonban a Békepárt további erősödése nyomta rá bélyegét. A forradalom ügyét szolgáló javaslatok nem kerültek a ház elé. Május folyamán a kormány mindössze azt az adójavaslatot terjesztette be, amit már Pesten sikertelenül tárgyaltak. A javaslat több engedményt adott a földbirtokosoknak. Elvben elismerték a progresszív adó szükségességét, a törvényben ezt nem realizálták. Az adózás alapjául a tiszta jövedelmet tették. A földadó, házadó, kereseti adó adókulcsát 7,5%-ban állapították meg. Egész májusban folyt a törvényjavaslat vitája, melyben Simonyi János kétszer kapott szót. Először május 24-én szólt a témához, amikor az országban eltérő módon felvett és számított földterületek különbözőségére figyelmeztetett: „... tudjuk, hogy legnevezetesebb ágát az adónak Magyarországon mindig a földbirtok fogja tenni. - Vannak vidékek, melyek tökéletesen fel vannak véve, 's el vannak látva térképekkel, mellyek szerint a ' határ kiterjedését egész bizonyossággal meg lehet tudni; valamint szinte a ' legnevezetesebb puszták is többnyire ollyanok, hogy kiterjedésük ismertetik. Vannak ellenben mások, mellyek tökéletessen felvéve nincsenek, 's ezért kívánnám itt érinteni hogy midőn a rónok [adókiróvó, adókivető - szerz.] a jövedelmet felveszi, tegye jegyzékbe egyszersmind, hogy felmérés után vetette-e ki az adót, vagy nem? 'S e részben arra is szükség figyelmezni, mikép vannak vidékek, hol a' hold 1200, mások, hol 1100, 's ismét mások, hol 600 öllel számíttatik. "

65 Másnap ismét szót kért, a bérelt földön élők érdekeit ajánlotta a ház figyelmébe. (Kecskemét lakóinak jelentős aránya a város tulajdonában lévő bérelt földön - árendás földön - gazdálkodott.) „Figyelmeztetem a házat, miszerént köztudomásra van, hogy sok községek vannak, mellyeknek lakói életmódul árendás birtokot használnak; Hlyen község több van Pest megyében. Ha azok nem azon mód szerint adóztatnak, mint a ' ki saját földjén lakik, sokkal rosszabb lesz sorsuk. Az ollyan árendás fizethet, ki nyereség végett vesz ki valamelly jószágot, de az olly község, melly élete fenntartására árendál, nagy mértékben lesz terhelve, mi az igazsággal nem egyezik meg. "

66 (Karika János nem voltjelen az adótörvény vitáján, mert május 23-án három heti távozásra kért engedélyt.)

67 KÖZLÖNY, 1849. ápr. 27. 90. sz. 332. Az április 24-én elfogadott törvényjavaslat április 27-én került a felsőház elé, ahol ugyanaznap változatlanul elfogadták. A képviselőház ezt április 28-án tudomásul vette. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 734. Május 5-én iktatták be az új minisztériumot. Miniszterelnök és egyben belügyminiszter Szemere Bertalan, külügyminiszter gr. Batthyány Kázmér, pénzügyminiszter Duschék Ferenc, közlekedési miniszter Csányi László, vallás- és közoktatás (majd később igazságügyi miniszter Vukovics Sebő. A hadügyminiszter Mészáros Lázár később lett beiktatva. Takács 207. KÖZLÖNY 1849. máj. 27. 116. sz. A ház elnökének megjegyzése az volt erre, hogy a felvetés az utasítások tárgykörbe tartozik. KÖZLÖNY 1849. máj. 29. 117. sz. KÖZLÖNY 1849. máj. 25. 114. sz. 426. A házszabály szerint a képviselőknek az országgyűlés székhelyén kellett tartózkodniuk. Ha a képviselők bármilyen rövid időre eltávoztak távozási engedélyt kellett kérniök a ház elnökétől. 1848. szept. 23-án elhatározta a képviselőház, hogy senkinek nem adnak távozási engedélyt. Október végén megtörték ezt az elvet és családi körülményekre hivatkozva ismét módot adtak a távolmaradásra. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 44.