Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

zetés mérséklése mellett szállt síkra: „ ... azt hiszem, hogy a ' nemzet nem olly szűkerszényű és szűkkeblű, hogy 250 pengő forintért is néhányat be ne vegyen, mert a közönséges tehetségű és szegény szülők gyermekei, ha legméltóbbak is az 500forint miatt az intézetből kizáratnak, ez okból az 500forintot 250-re kívánom tétetni. "

4 Második hozzászólásában Simonyi még mindig azok mellett kardoskodott, akik nem tudnák a tanodái díjat megfizetni, javasolta legyenek ezek bejáró hallgatók: „...Kívánnám, tehát kimondatni, hogy azoknak kik tanulás végett bejárni kívánnak, az oda bejárhatás megengedtetik. " Bár Deák Ferenc is elvben egyetértett a gondolattal, ha lesz elég hely és a tanulás célszerűségét nem veszélyezteti, a ház végül elvetette a javaslatot, mivel „ilyen engedmény a világon sehol sem divatozik. "

41 Arra a kérdésre, hogy a ,JTadi Főtanodában" legyen-e vallásoktatás, Palóczy László azt javasolta: „semmiféle pap ne legyen a tanodában" (a hallgatókat arra kötelezzék, hogy vasárnap és ünnepnap a maguk vallása szerinti templomba elmenjenek). A névszerinti szavazás során Simonyi igennel, Karika természetszerűleg nemmel szavazott. A katonai főtanodáról szóló javaslat vitáját a ház december 11-én fejezte be, felküldtek a felsőtáblához. Az ott javasolt néhány módosítás után a tervezet december 28-án került vissza a képviselőházhoz. Az osztrák seregek közeledtével, a kényszerű költözködés miatt már nem volt alkalom a módosításokat keresztül vezetni. A döntés így formailag nem vált törvénnyé, de a főtanoda 1849 elején megkezdte működését.

4 Az országgyűlés decemberi üléseinek vége felé megint visszatért a szeptemberben abbamaradt úrbéri kármentesítés ügyére. A felsőházi javaslatok szerinti átdolgozás után december 23-án kezdték meg a részletes vitát. Az új javaslat a kármentesítési összegek kiszámításáról szólt. Kárpótlásként telkenként 700-300 forint közötti összeget állapítottak meg, ezzel nagymértékben figyelembe vették a földbirtokosok érdekeit. Nem terjedt ki viszont a javaslat a már magukat megváltott volt úrbéres községek kárpótlására, noha a ház szeptemberben erre is határozatot hozott. (Ez érdeke lett volna Kecskemétnek.) Központi kérdés volt a kártalanítási kulcs és a kifizetés módja. Az ország megyéit földminőség szerint osztályokba sorolták (előbb háromba, majd kilencbe). Halász Boldizsár, Barthos Ede javaslata szerint az 1-től 9 osztályba tartozó földek után telkenként 700-300 forintig kárpótolták volna a birtokosokat. A baloldali Palóczy László javaslata viszont az volt, hogy egységesen kárpótolják a földtulajdonosokat telkenként átlag 400 forinttal. Kecskemét képviselői Simonyi János és Karika János is elutasították december 29-én az osztályba sorolást. Simonyi elfogadta a Palóczy-féle javaslatot, Karika azonban erre is nemmel voksolt.

43 December 30-án Deák Ferenc halasztó indítványt tett a további kérdőpontok tárgyalására a közeledő ellenség miatt. December 31-én az országgyűlésnek és a kormánynak Debrecenbe menetelét, valamint egy küldöttségnek Windischgrätzhez menesztését tárgyalták. Madarász László hosszan érvelt 40 A ház elnöke (Pázmándy Dénes) azt felelte Simonyinak, hogy az alapítók a létszám 1/3-ára kinevezési joggal bírnak (ezek jelölhetnek olyat, aki nem bír annyit fizetni), az állam is bír 1/3 rész kijelölési joggal (itt is tekintettel lesznek azokra, akik nem bírják a díjat megfizetni) és 1/3 rész marad azokra, akik megbírják azt fizetni. KÖZLÖNY, 1848. dec. 11. 184. sz. 870. 41 KÖZLÖNY, 1848. dec. 11. 184. sz. 871. 42 A januárban Pestet elfoglaló Windischgrätz csapatai január 17-én azonban szétkergették a növendékeket, az épületben katonai kórházat rendeztek be. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 78. 43 PÁLMÁNY Béla, 2002. 429., ill. 778.