Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

lásban. A fővárost fenyegető Jellacié vezette seregek közeledtének hírére azonban a javaslat lekerült a napirendről és nem is vették többet elő.

37 1848. október folyamán, sőt november végéig az országgyűlés nem tárgyalt egyetlen törvényjavaslatot sem, csak katonai intézkedéseket tett. Ezek egy némelyikéről Simonyi levélben számolt be Kecskemét elöljáróságának. Október 8-án kelt levelében a háznak tett azon jelentést közölte, amelyben arról tudósítottak, hogy a Perczel Mór és Görgei vezette magyar seregnek a Roth és Philippovits tábornokok irányítása alatt álló, 7500 fős horvát sereg megadta magát. „Miután a 7500 Horváth ünnepélyesen megesküdött - írta Simonyi -, hogy Magyarhon ellen soha fegyvert nem ragad, ne hogy mint hadifoglyok tartásával a Haza terheltessen, a horváth sereget Perczel hazájukba bocsátotta. A ' nevezett két General és valami 72 Tiszt hadi foglyok s Pestre fognak szállíttatni a mondott sereg minden fegyvereivel együtt. " Jellacic Bécsbe érkezéséről így írt: „... hivatalosan tudatta az Elnök a' Házzal, hogy Bétsben az oda közelítő Jellasits Bánnak gyámolítására két olasz Ezred parantsoltatott, de mivel ezek nyíltan kijelentették, hogy a ' Magyarok ellen hartzolni nem fognak, egy vasas Ezred közbe jöttével az útnak indulásra kényszeríttettek ebbül zavar 's lövöldözés kerekedett elannyira hogy a Bétsiek egy része a kényszerítő vasasok, más része pedig az ellenzék, olaszok segedelmére fogott fegyvert. E zavar ideje alatt a Bétsi Hadügy Minister Grof Latur a Camarillának gyalázatos h ősse annyira zaklattatott, hogy végre a Bétsiek által fürkésztetvén egy kályha lyukba meg találtatott, agyon verettetett, utóbb pedig egy Bétsi lámpásra fel is akasztatott. " Simonyi tájékoztatta a főbírót, hogy Kossuth a „Honvédi választmány Elnökének kineveztetett", a ház üléseit pedig egy időre felfüggesztették, mert több képviselő a nép buzdítására ment. Még az ülés alatt jelentették - írta Simonyi -, hogy a horvátok felett aratott győzelem egyik előmozdítója Gáspár kapitány ideérkezett, megjelent a gyűlésben, akit Kossuth azonnal őrnagynak nevezett ki. Majd így folytatta: „Minthogy nevét hallván őt Ketskeméti származásúnak hittem, a ' gyűlés végével hozzája menék 's örvendve elől léptetésén kérdeztem, hová való légyen? 0 tudatta velem, hogy Ketskeméti én viszont tudattam vélle, hogy én szinte Ketskeméti 's ezen tul annak képviselője vagyok. Mivel nagyon sokan óhajtottak vélle szollani és számos képviselők körül fogták, én tsak igen röviden tudakozhattam tőlle, mit tud a' vélle egy táborban volt kkméti nemzet őreinkrül? "

38 Végül a következőkkel zárta levelét: „... Pesten jelenleg tsak derült és vidám artzokat szemlélhetni, vajha jó földieim hasonló örömöket élvezzenek. Áldja Isten Fő Bíró Urat 's az egész Vársot minden jókkal, 's vagyok jó kívánásaim mellett Fő Bíró Urnák kész kötelességű szolgája Simonyi János képviselő. "

39 December elején kezdett hozzá a képviselőház újra törvényjavaslatok tárgyalásához. December 9-én a katonai főtanoda javaslatával foglalkoztak, felismerve, hogy a honvédelem egyik legfontosabb kérdése a hazához hű tisztikar kinevelése, ennek legelső feltétele egy nevelőintézet felállítása. Ezt már januárban meg akarták nyitni. (Mészáros Lázár hadügyminiszter már július 22-én benyújtotta javaslatát.) A tárgyhoz való hozzászólásra kétízben is jelentkezett Simonyi, az 500 forintos évi díjfiBEÉR-CSIZMADIA, 1954.71. Gáspár András (aki 1804. nov. 23-án született Kecskeméten) kiábrándító választ adhatott, mert Simonyi a következőket írta: „...nehogy hazánkfiai tévedt lépéseik köz tudomásra jussanak, elszomorodva véget vetettem beszélgetésünknek Fő Bíró Úr már ezekrül oda haza többet tud - én ki földijeimet mindenütt magasztalólag hoztam elöl 's aki sok képviselöktül haliam a ' Ketskeméti lovas nemzetőröket ditsértetni nagyon fogom sajnállani ha tévedéseik igazoltatván köz tudomásra jutnak. " BKMÖLIV. 1604 II./121. irat