Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

Lukács Sándor, Szacsvay Imre). Ha mindnyájan nem is voltak feltétlen hívei Kossuth minden politikai megnyilvánulásának, a döntő kérdésben mellette álltak. A kormány jobboldali ellenzékét a volt konzervatív képviselők alkották. Az exponált jobboldaliak közül kevesen jutottak be az országgyűlésbe. A baloldali ellenzéket a radikálisok alkották. 1849. április 5-én alakult meg az ún. Radical Párt, következetességük, aktivitásuk komoly erőt jelentett az országgyűlésben. A városi képviselők elsődleges feladata a képviselőházban, a törvények, határozatok alkotása során településük, a városlakók érdekeinek képviselete volt. Tevékenységüket, működésüket ténylegesen ott lehet tettenérni, amikor személyes véleményt nyilvánítottak, felszólaltak, vagy névszerinti szavazás alkalmával igennel, vagy nemmel voksoltak.

10 A tanulmány készítésekor arra kerestem választ, hogy Kecskemét képviselői hogy szerepeltek az országgyűlésen, hogyan tudták megjeleníteni a város érdekeit, nézeteiket a képviselőház milyen csoportosulásai mentén fejtették ki. * A város két követe közül Simonyi János játszott jelentősebb szerepet az országgyűlésen. Nem csak azért, mert több alkalommal szólalt fel és aktívabban képviselte a város érdekeit, de azért is, mert ő volt az, aki nem egyszer levélben számolt be az országgyűlés eseményeiről a városi elöljáróságnak. Aktivitása alapos felkészültségével, több évtizedes közigazgatási és jogi tapasztalatával magyarázható (34 évet töltött a város szolgálatában).

11 Simonyi nem volt járatlan az országgyűlés világában, nem volt előtte ismeretlen annak munkája, bár annak csak régi, rendi formáját ismerte. 1833-ban Kecskemét ugyanis őt küldte el, hogy tájékozódjon az országgyűlésen.

12 10 Az országgyűlés üléseinek lefolyását bő kivonatban közölte a Közlöny, a kormány hivatalos lapja. A Közlöny a beszédeket is egész terjedelmében, vagy legalább kivonatban közölte. A Közlöny-ben találhatjuk meg tehát lényegében a képviselőház teljes naplóját. 11 Simonyi 1847-ben - 63 éves korában - korára hivatkozva szükségét érezte, hogy tanácsnoki állásáról lemondjon. A 34 év alatt, amit Kecskemét tisztviselőjeként eltöltött volt gyámatya, tiszti al- és főügyész, főjegyző és tanácsnok. Lemondásakor szerénysége nem engedte, hogy érdemeit megemlítse, csak aggodalmát fejezte ki: „... Nem marad tehát ezek szerént más kiemelni való körülmény, mint abbeli aggodalmam, hogy nem tettem annyit, mennyit több erőfeszítéssel tsak ugyan tehettem volna hogy talán olykor akaratom ellen is másokat megbántottam - de ugy hiszem, hogy ezek következéseitül a mindnyájunkkal közös emberi gyarlóság annyival inkább ki ment a midőn jelen soraimban a Nemes Tanáts, valamint az érdemes Választott Polgárság minden egyes Uri Tagjaitul szives butsú vételem mellett botsánatot kérek... " (Keltezés nincs a levélen, a város 1847. okt. 22-én vette át.) A tanács 1847. okt. 24-i ülésén maradásra akarta rávenni Simonyit „... most mikor városi közönségünk óhajtva várt legfőbb czélja eléréséhez olly közel áll ennek elnyer hetesére nagy becsű közre munkálását ne vonja meg, hanem nyilatkozatát vissza véve közkedvességet kiérdemlett hivataloskodását folytassa. " A tanács még Nyáry Pál másodalispánt is kérte, hogy járjon közbe Simonyinál, bírja maradásra. Simonyi azonban ragaszkodott döntéséhez. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban BKMÖL) IV.1504/c Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1847.3. fasc.185. 12 Kecskemét város tanácsa és választott polgársága nevében Nagy Lajos főnótárius állította ki Simonyi János részére a megbízólevelet 1833. márc. 16-i keltezéssel. Ebben előírták számára, hogy „ ...Posonba felmenvén, midőn az Ország Gyűlésén olyan tárgyak vétetnek tanátskozás alá, melyek Városunk szerkesztését illetik; ennek állapottyát és különös környülállásait mind az Ország Rendéi, mind Ő Császári Királyi Felsége előtt alázatossan elől terjessze, s azoknak figyelembe vételéért ese-