Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

ellenpárt a Kossuth nevére szerzett többséget fenn akarta tartani Fejessel szemben „legyen bárki követ csak Fejes ne!" jelszóval. Ismét korteshadjárat indult Fejes ellen, akinek legfőbb politikai nézeteit a megyétől (a nemesi vármegyétől) való függetlenség és felelős központi kormány képezték. A lejáratási kampány visszalépésre kényszerítette Fejest. A pótválasztáson, június 25-én, a kecskeméti II. választókerületben így egyetlen jelöltként Karika János református főiskolai tanárt kiáltották ki Kecskemét második országgyűlési képviselőjévé.

5Milyen utat jártak be a képviselők megválasztásukig? Simonyi János

6 katolikus, közrendű kecskeméti iparoscsaládban született, apja szűcsmester volt, aki fiából is iparos embert akart nevelni. Simonyit azonban jobban vonzotta a könyvek világa s megszökött otthonról. 1808-ban Pesten bölcsészeti vizsgát tett, 1810-ben pedig jogi oklevelet, 1812-ben ügyvédi diplomát szerzett. Hazatérve a város szolgálatába állt. Szorgalma, alapos tudása révén 33 éves korára városi tanácsnok lett. Ezt a hivatalt viselte 1848-ig. Hivatali működése során fellépett a városban élő nemesek jogsértő eljárása ellen, követelte, hogy a nemesek is vegyék ki részüket a város közterheiből. Jelentős szerepet vállalt Kecskemét szabad királyi városi címért folytatott küzdelmében. Karika János

7 nem kecskeméti születésű volt, apja Gyermelyen volt református lelkész. Iskoláit Komáromban, a budai királyi főgimnáziumban és a Debreceni Református Kollégiumban végezte, majd külföldi tanulmányúton gyarapította ismereteit. 1836-ban került Kecskemétre, ide hívták meg a református főiskola hittudományok és világtörténelem tanárának. A kiváló felkészültségű, több nyelven (latin, görög, német, angol, francia) beszélő tanár minden idejét tanítványai szellemi, lelki, erkölcsi gyarapítására fordította. Haladó, liberális nézetei közismertek voltak nem csak a diákok, de a város lakói körében is. Kecskemét tehát liberális nézeteket valló képviselőket - egy volt városi tisztviselőt és egy művelt főiskolai tanárt - küldött 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésbe, hogy ott a város érdekeit képviseljék. A választások országos viszonylatban is a liberális program győzelmét hozták (a Batthyány-kormány többségét biztosították).

8 Ezt a politikát a képviselőházba nagy számban bekerült köznemesség és az értelmiségi pályáról érkezettek képviselték. (A 450 fős parlament 4/5-e - 325 fő - köznemesi származású volt és gazdálkodásból élt, 54 fő volt városi polgár, közülük 40 fő mezővárosokban élő nem nemes értelmiségi, honorácior.)

9 A választásokon döntő többséghez jutott kormánypárt elsősorban az 1847/48. évi országgyűlésig liberális ellenzék néven ismert pártra épült, mely a 40-es évek óta Kossuth Lajost tekintette vezetőjének. A kormánypárt maga sem képezett szilárd egészet az országgyűlésen, állandó mozgásban, átcsoportosulásban volt. A középbirtokos nemesség az első népképviseleti országgyűlésen középen foglalt helyet. Kossuth kénytelen volt legtöbbször rájuk támaszkodni (az ő érdekükben terjesztette be kártalanítási javaslatát is.) A forradalmi átalakulásban azonban ez a réteg nem volt elég következetes. A kormánypárt baloldalán voltak Kossuth leghívebb emberei, közülük kerültek ki a kormánybiztosok, későbbi miniszterek (Csányi László, Vukovics Sebő, 5 PÉTERNÉ Fehér Mária, 1992. 152-217. 6 Simonyi János (Kecskemét, 1784. dec. 13. - Cibakháza, Gyalu puszta, 1853. aug. 27.) 7 Karika János (Gyermely, 1808. okt. 18. - Kmét, 1855. aug. 11.) 8 BEÉR János (szerk.), 1954. Bevezetés 17-19. 9 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja (Magyar Országgyűlés. Bp., 2002. 18-19.)