Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

szól bele az ország ügyeibe, hogy sem nem királya, sem nem nádora, a két bukott kancellárt, Apponyi Györgyöt és báró Jósika Samut pedig hazaárulóként való proskribálással fenyegette - mire a rendek felkiáltottak: Mindnyájan! Ez a határozott fellépés végül meghátrálásra késztette az udvart és István nádor jóakaratú segítségévei attores történt. Kossuth az országos üléseken már nem sokszor beszélt. Utolsó hozzászólása az április 3-i ülésen ügyrendi és protokolláris jellegű volt. Javasolta, hogy a már kidolgozott törvények hátralevő tárgyalásainak minél gyorsabb felterjesztése és királyi szentesítése érdekében kérjék meg a nádort, tartson a két tábla vegyes ülést. Egyben diplomatikusan dicsérte az uralkodót, hogy „őfelsége megelőzte a nemzet óhajtását, és lejönni méltóztatik" ti. Pozsonyba, a törvényalkotásában kiemelkedő jelentőségű diéta bezárására.

50 Amikor április 10-én Pozsonyba érkezett a király és a főhercegek, hogy ünnepélyesen berekesszék az utolsó rendi országgyűlést, a szentesített törvényekkel megvalósult az ország alkotmányos egysége, közigazgatási önállósága, megszülettek a polgári átalakulás reformjai. Minden kortársa - híve és ellensége tudta, hogy Kossuth nélkül nem arattak volna ilyen átütő győzelmet a polgárosodó nemesség és a magyarosodó polgárság politikai erői. Kiemelendő, hogy igen hamar áttörés született Kossuth legdédelgetettebb ügyében, a sajtószabadság törvénybe iktatása iránt. Az ideiglenesnek szánt, március 20án kelt jogszabály a forradalom követelését teljesítve örökre eltörölte az előzetes vizsgálatot - a cenzúrát - és kinyilvánította, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti. Bevezették viszont az utólagos lapvizsgálatot, a szerkesztő kaucióját és a sajtóvétségek esküdtszéki elbírálását. A javaslatot Szemere Bertalan fogalmazta és az óvadék magas összegei miatt országos felzúdulást keltett, a főrendiház sem mindenben támogatta. Végül az ideiglenesnek szánt 1848: XVIII. tc. szentesítette a szabadelvű pozsonyi törvényhozók és a pest-budai radikális ifjú értelmiség szent elvét: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti." Részletezték, milyen állítások tekintendők sajtó vétségnek és hogy a kaució a napilapoknál 10 000, ritkábban megjelenő újságoknál 5 000 Ft lesz. Feltétlenül említést érdemel, hogy az országgyűlési újság a Pesten, 1848. július 5-én megnyílt népképviseleti törvényhozással megvalósult. A Gyurmán Adolf (1813-1869) által szerkesztett hivatalos Közlöny napilapként, szó szerinti napló formájában közölte mind a képviselőház, mind a felsőház ülésein elhangzottakat, a szónokok nevének feltüntetésével. Sajnos tudományos, kritikai forráskiadvány másfélszáz éve nem jelent meg e jegyzőkönyvekről, a szabadságharc kori hivatalos lap pedig (főleg teljes sorozatban) a könyvtárakban nagy ritkaságnak számít Az országgyűlés „coordinatio"-ja, vagyis a régi és túl általánosan megfogalmazott törvények, a szövevényes hagyományok és önkényes elnöklési gyakorlat következtében sok szempontból egyenlőtlen jogú tagok gyülekezetévé vált törvényhozó testület korszerű, polgári jellegű parlamentté való gyökeres átalakítása tárgyában is a forradalom utáni hetek lázas tempójú törvényalkotási munkálatai keretében került sorra. Az országgyűlés egyik félévszázados ügyrendi jogtalansága hamar megoldást talált. Március 18-án a Karok és Rendek - Kossuth javaslatára - határozatot hoztak az országgyűlési követek szavazatáról, kijelentve, hogy "a megyéknek, Horvátországnak, a sz. kir. városoknak, szabad kerületeknek és egyházi rendnek követeik a Kossuth írások i. m. 41-45. OKP 1847/48. ogy. jkv. (1848. IV. 3. ülés)