Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

jelen országgyűlésen egyenlő szavazatot fognak személyesen gyakoroltatni" továbbá az alsótábla üléseit folyamatosnak nyilvánította, mindaddig, amíg megalkotják azon törvényeket, amelyek a szabadságot, a rendet, az önállóságot, alkotmányosságot biztosítják. A törvényhozó munkát majd egy, a népképviselet alapján összehívandó új képviselő testület folytatja.

51 Az országgyűlés felelősségének és hatáskörének növelését az évenkénti ülésezést, és a háromévenként tartandó képviselőválasztásokat kimondó 127. sz. törvényjavaslat célozta. Kimondták, hogy a Királyi Tábla megszűnik a képviselő tábla kiegészítő része lenni, a személynök - aki az ország egyik legfőbb bírája is volt sem lesz többé a Ház elnöke, hanem a tagok maguk közül titkos szavazással 3 évre elnököt, évente két alelnököt és négy jegyzőt választanak. Utóbbiakra hárult a naplóvezetési és ügyintézési feladatok ellátása. Az 1848: III., IV. és V. tc. fő eredményének a magyar törvényhozás hatáskörének szélesre támlását és a 450 népképviselő megválasztásának a nemzeti szuverenitást kifejező, demokratikus rendszerét tekinthetjük. A parlament a megválasztás és az elmozdítás jogával felügyeletet gyakorolt az egyedül neki felelős kormány és a miniszterek felett. Jelentőséggel bírt, hogy az előző évi zárszámadás és a következő évi költségvetés elfogadása előtt az országgyűlést a király sem oszlathatta fel - ez biztosította 1848. október 3. után a pesti országgyűlés törvényességét. A Szent Korona tartományainak egyesítése - háromszáz év széttagoltság után 1848 tavaszán fokozatosan valósult meg. Április elején megtörtént a Partium visszacsatolását kimondó 1836: XXI. tc. hatályba léptetése, mivel a krasznai és középszolnoki követek még a rendi országgyűlésre meghívást kaptak és az utolsó napokban megjelentek. Erdély júliusban megválasztott 73 követe a pesti népképviseleti gyűlésre lett mandátummal felruházva. Képviseletet kaptak a Magyar Királysággal egyesült nagyfejedelemség magyar vármegyéi, városai, székely és szász székei, a székely határőrökkel együtt. Kevéssé ismert tény, hogy a déli Határőrvidék is képviseletet és meghívást kapott a pesti törvényhozásba, bár ezt az udvari körök körömszakadtáig igyekeztek megakadályozni, mivel az uralkodó mint legfőbb hadúr és a bécsi Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) felségterületének tekintették e 15 ezred lakhelyét. A kompromisszum eredményeként egyelőre fennmaradt a katonai igazgatás, de a képviselők választását az V. tc. lehetővé tette. Igaz, júniusban csak a német többségű Péterváradi ezred, majd 1849 nyarán, a vidék magyar honvédség általi felszabadítása után a Pancsova székhelyű Német bánsági ezred küldött követet a magyar törvényhozásba, a szerb és horvát ezredek ezt megtagadták, a képviselőválasztási törvény mégis áttörést jelentett a nemzeti szuverenitás és állami egység maradéktalan megvalósítása irányába.

52 A Kossuthnak tulajdonított szólás szerint a „politika az exigenciák művészete". Ő 1848 tavaszán valóban éles szemmel észlelte, és hideg fejjel sikeresen kiaknázta az európai, bécsi és pesti forradalmi népmozgalmak teremtette, az évszázadban egyszer adódó cselekvési lehetőséget és szükségességet - vagyis az exigenciát. A páratlanul kedvező konstelláció azonban néhány hónap alatt megváltozott, nyárra kiéleződtek az államalkotó nemzet és a nagyszámú nemzetiségek közötti ellentétek és újra működni kezdett a márciusban-áprilisban még cselekvési bénultságba került birodalmi abszolutizmus kormányzati és katonai gépezete is. A forradalom szabadságharcba torkolt. OKP 1847/48. ogy. irom. 58. sz., KLÖM XI. - Barta István bevezetője 64. 1847/48. ogy. tc.