Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

durván beavatkozó adminisztrátori rendszerrel, a követválasztások nyílt és burkolt befolyásolásával - ígérgetésekkel, vesztegetésekkel, erőszakkal - sikerült elérni, hogy az egyértelműen ellenzéki többségű 1843/44. évi alsótáblához képest most ingatagabb helyzet alakult ki, és a legtöbb reformkérdésben nem volt biztosra vehető a szabadelvű tábor győzelme. Minthogy olyan kiválóságok, mint a zalai Deák Ferenc, a nógrádi Kubinyi Ferenc (Videfalva, 1796-Bp., 1874) vagy a bihari Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796-Hamburg, 1854) sem lettek követek, Kossuth vezéri szerepe megnövekedett, és teljesen egyértemüvé vált.

36 Irányítója lett az országgyűlés vitafolyamatának és határozottan, kertelés nélkül az elnöklő országnagyok - a személynök és a bizottságokat irányító országbíró - tudomására hozta, hogy a Karok és Rendek az idő sürgető szavát megértve nem tűrnek halogatást a reformok terén. Mindenesetre az országgyűlés hatáskörének bővülését jelentette, hogy az alsótábla 1847. december l-jén igazoló és kérvényi bizottmányt választott, melynek 16 tagja közül 12 a vármegyéket, 1 a szabad kerületeket, 2 a szabad királyi városokat, 1 kanonok pedig az egyházi rendet képviselte. Kossuth az 1843/44-es diéta előtt a követek országgyűlés általi verificatio-ját még úgy ítélte meg, hogy a vármegyei közgyűléseket meg kell hagyni régi jogukban, a választási panaszok, kifogások önálló elbírálására, emellett a követek küldőik általi visszahívásának jogát is biztosítéknak tekintette. Ellenben „ha magát a megyei szerkezetet alapjában sértették meg" a diétának kötelessége, hogy „a megyék municipális állománya fölött jogfeltartó és sérelemorvosló hatóságánál fogva őrködjék". A választási kihágások meggátolására az előző országgyűlés kerületi ülése 1843 decemberére részletes, alapvető reformokat tartalmazó tervezetet dolgozott ki, amely a választójog nem nemes, szabad elemekre való kiterjesztését is tartalmazta. Kossuth ezt eleinte „conservativ radical" műnek nevezte, nem sokkal később azonban már maga is kiállt a francia mintájú általános alsótáblai verificatio elve mellett.

37 Az 1847/48. évi igazolóbizottság feladatés hatáskörét a polgári parlamentekhez hasonlóan látta el. így a január elejére elkészült jelentése Pozsony szabad királyi város és a vágújhelyi prépostság követeinek igazolatlan távollétén túl szót emelt meg nem hívott mágnások jogainak érvényesítése érdekében is.

38 Időben kis ugrást téve Kossuth 1848. március 8-án is foglalkozott a főrendek távollétével. A 71. kerületi ülésen arra az országbírói válaszra, miszerint az adó - közteherviselés - tárgyában kiküldött országos választmányt azonnal össze fogja hívni, mihelyt a nagy számmal távollevő főrendi tagok megérkeznek, keserű humorral jegyezte meg, hogy valószínűleg sokan táncolni mentek, így „az országgyűlés inkább Bécsben, mint Pesten van. Ez hathatós intézkedést kíván." Ha viszont konferenciázni mentek - vagyis az udvari körökkel megtárgyalják a teendőket - akkor erre azt kell mondania: az országgyűlést nem Bécsben kell tartani. Visszaélés, ha a felsőház nemcsak vétóval bír, de tárgyalás alá sem veszi izeneteinket. A szabály tehát KLÖM XI. Barta István bevezetője 35. Kiemelés RUSZOLY József, 1994. 1036-1037. A szabad elemek szavazati jogban részesítése a tervezet szerint a honoráciorokra, gyárosokra, bányatulajdonosokra, haszonbérlőkre és az úrbériség alól megváltakozott szabad községek vagyonosabb lakosaira vonatkozott. Megjegyezzük, hogy az ellenzéki vármegyék, midőn az először 1836-ban elfogadott majd 1840-ben és 1844-ben megújított törvények (1836: XLIV., 1840: XLV, 1844: XII. tc.) értelmében „szabad ajánlásképpen" az adózó nép helyett a nemesség által átvállalt országgyűlési költségeket (napidíjat, szálláspénzt) kivetették, az összeírások a született főnemesek és köznemesek mellett a tisztes rendűeket, a nemesi birtok haszonbérlőket, kiváltságleveles gyárosokat, a protestáns lelkészeket és a községi jövedelmeket is subsidium fizetésére kötelezték. PÁLMÁNY Béla, 1985. 29-31. OKP 1847/48. ogy. irom. 29. sz. irom. (1848.1. 27. üléshez)