Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)
totta megerősíteni, illetve megteremteni az országgyűlés ellenőrző funkcióját - amit addig a sérelmek felvetése jelentett csupán - kiterjesztve a törvények végrehajtására kötelezett, ám azokat megsértő, addig csak az uralkodónak felelős kormányszervekre és azok vezetőire is. Amikor új intézményeket kívánt a diéta létesíteni, Kossuth minden ügyben világosan elő kívánta írni azok országgyűlés előtti felelősségét. Ezt tervezte kodifikálni az országos pénztár, az országos börtönfelügyelet vagy az országos útbiztosság működése kapcsán is. Kezdettől fogva tudta, hogy mélységes ellentmondás feszül az ország társadalmának törpe minoritását alkotó kiváltságos rendeket reprezentáló országgyűlés tagjainak osztályérdekei és a rendi állam- és társadalmi szerkezet felszámolását célzó reformprogram tartalma között. Az ellenmondás feloldását a közvélemény alakításának sikerében, a nemesség reformok iránti elkötelezettsége erősítésében látta. Célja mindig a népképviseleti országgyűlés megteremtése volt, de a reformok sikeres szempontjából kockázatosnak tartotta, ha a törvényhozás szerkezetéhez a jobbágyok felszabadítása, a törvény előtti egyenlőség biztosítása, vagy a közteherviselés megvalósítása előtt nyúlna a reformtábor. A szabadságukat önerőből megszerző volt jobbágyok községei előbb a vármegyék közgyűléseiben kapjanak képviseleti jogot, ekkor befolyásuk lehet az országgyűlési követek megválasztásába is, s ez hatással lesz arra, hogy a diéta többségében haladáspárti legyen. Az országgyűlések meddő vitáit látva amellett érvelt, hogy a szabaddá váló nem nemesekkel megerősített vármegyei közgyűlések mellett a „társadalmi út" is megnyíljon: különféle célú egyesületek, kaszinók váljanak a szerteágazó reformelképzelések egyeztetésének színhelyévé, és a diétán az országos szervezettségű ellenzéki párt egységes programjának követelései kerüljenek tárgyalásra. 28 Az 1847. november 11-én Pozsonyban megnyitott utolsó és sorsfordító rendi országgyűlés volt az egyetlen, amelyen Kossuth teljes jogú vármegyei követként részt vehetett. Vezető szerepet játszott a Pest megyei követutasítás összeállításában, melynek elvi vezérfonalát az alkotmányosság képezte amelyet a birodalom egészében - Lajtán innen és túl - a kormányzás alapjává kívánt tenni - az országgyűlésnek felelős kormányok hatalomra segítése által. A kövefutasítás „a népnek politikai jogokkal felruháztatása" tárgyában nem tűzte célul a népképviseletet, csak a királyi városok és a szabad kerületek (Hajdúvárosok, Jászkunság, Magyar Tengermellék) addig formális diétái képviseletét akarta ténylegessé tenni, egybekapcsolva belső kormányzatuk demokratizálásával. Míg az Ellenzéki Nyilatkozat csak a szabad királyi városok országgyűlési képviseletének ténylegessé tételét, a 48 municipium egyetlen voksa helyett legalább 16 szavazat biztosítását követelte - amit az 1843/44. évi országgyűlés alsótáblája már elfogadott, de a főrendek elutasítottak, Pest megye a magukat az úrbéri kötelékek alól önként és saját erőből megváltott „szabad községeknek" is kilátásba helyezte „a mérsékelt politikai befolyás" kieszközlését. 29 Az utolsó rendi országgyűlésen egyértelműen Kossuth vezérletével folyt a reformok vitája. A pesti követ mintegy 50 nagyobb beszédet tartott a kerületi és országos üléseken. Közülük - érthető, terjedelmi okokból - itt csupán az országgyűlés hatásköri, ügyrendi és szervezeti demokratizálása érdekében kifejtett álláspontját és legfőbb beszédeit emeljük ki. 30 Az 1847. évi diétára a kormányzat is az általa elfogadható reformok jegyében készült. A „kegyelmes királyi előadásokban" az uralkodó jelentette ki „hogy a szaVARGA János, 1994. 1039-1044. SZABAD György, 1977. 104-108. KLÖM XI. és OKP 1847/48. ogy. jkv. több helyen.
