Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

Megalkuvás nélküli küzdelem a társadalmi nyilvánosság fórumaiért, a polgári átalakulás programjának kidolgozásáért és érvényesítéséért (1837-1847) Kossuth a nyilvánosság és a szabad sajtó kérdését az 1848 előtti másfél évtizedben a legfőbb közügynek tartotta, közíróként, politikusként és országgyűlési követként ez állt küzdelmei, napi munkája előterében. Meggyőződése volt a nyilvánosság eszközeivel lehet a polgári átalakulást megvalósító reformokat támogató közvéleményt teremteni. Amint a kérdéssel foglalkozó történészek - Gergely András, Pajkossy Gábor, Veliky János - találóan megfogalmazták, a hagyományos, rendi nyilvánosság fórumait a vármegyei közgyűlések és az országgyűlések képezték, s bár nem voltak szerves előzményei a polgári vagy társadalmi nyilvánosságnak, mégis fontos elemét, eszközét képezték az új médiák, a szabad sajtó és az egyesületek létrehozatalának.

25 Az 1832 óta pesti lakos Kossuth a hosszú országgyűlés berekesztése után az élethivatásának tekintett közvélemény formáló újság megjelentetésétől a nádor szeptember 22-én megismételt tilalma dacára sem mondott le, és tíz hónapon át magánlevélként küldte szét kéziratos tudósításait. Ügyvédként kiállt a társalkodási egyletük miatt a gátlástalan önkényü hatalom által összeesküvéssel vádolt országgyűlési joggyakornokok mellett és védelmüket a természetjogra alapozva alkotmányos polgári és emberi jogaik biztosítását követelte. Mint ismeretes, nem sokkal később, 1837. május 5-én éjjel a zugligeti Istenszeme fogadóban fegyveres különítmény letartóztatta, és az ifjakhoz hasonló súlyos vádakkal, felségsértéssel terhelték, majd közel 2 éves peres eljárás után 1839. február 23-án a vizsgálati fogság beszámítása nélkül 3 év börtönre ítélték, amit március 2-án a Hétszemélyes Tábla 4 esztendőre súlyosbított. Az 1839/40. évi országgyűlés hónapjaiban Kossuth börtönben volt, V. Ferdinánd király, a szólásszabadságon esett sérelem miatt végig tiltakozó alsótábla nyomása miatt, Deák Ferenc közvetítésével, József nádor javaslatára a diéta bezárása előtt, 1840. május 10-én adott amnesztiát számára. Kiszabadulása után előbb Pest megye közgyűlésén fejtette ki nézeteit, majd 1841. január 2-ától az első magyar liberális politikai napilap, a Pesti Hírlap szerkesztője lett.

26 Alkalma nyílott tehát a rendi nyilvánosság fórumai - a zempléni és pesti megyegyűlések, valamint az országgyűlés alsótáblájának ősi szokás szerint csak néma jelenlétre feljogosító szerény távol levő mágnások követe státusa után - a polgári-társadalmi nyilvánosság elé lépni, és - immár nem kézírással - az egész ország reformer közvéleményére befolyást gyakorolni. A kiváló állambölcseleti és magyar alkotmányjogi felkészültségű Kossuth a polgári átalakulást a történeti alkotmány és alapintézményei, a vármegye és az ország virtuális önállóságát megtestesítő országgyűlés intézményeinek, alapjogainak a megőrzésével, óvatos, részleges közjogi reformokkal vélte sikeresen megvalósíthatónak. Tisztában volt a birodalom érintetlen fenntartásáért minden hatalmi eszközzel küzdő bécsi udvar és a nemesi előjogok védelmébe kapaszkodó, a hazai közvélePAJKOSSY Gábor, 1995.; SZABAD György, 1977. 3. A szegény, 38 éves prókátor számára, aki szüleit, nővéreit is eltartotta, a Pesti Hírlap volt az első jó fizetésű állás. Nem véletlen, hogy saját boldogságára is csak ekkor gondolhatott, egy héttel később az egyház akadékoskodása miatt méltatlan körülmények között - feleségül vehette a katolikus Meszlényi Terézt. - PB