Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

Tiszagyenda-Kormospusztáról 1953. augusztus 31-étöl kezdve fokozatosan engedték el a Bács-Kiskun megyei kitelepítetteket, az ebesi táborból pedig az ősz folyamán szabadultak ki a rabok. Mivel a határsávba nem térhettek vissza, a kitelepítettek jelentős része Baján és Jánoshalmán telepedett le.

124 A rehabilitáció A Politikai Bizottság 1956. január 18-án tárgyalt először a déli határsáv megszüntetéséről Piros László előadásában.

125 Tekintettel a magyar-jugoszláv viszonyban beállott pozitív változásra, nem tartotta indokoltnak déli viszonylatban a 15 kilométeres határsáv további fenntartását, és a megszüntetését javasolta. Az ehhez kapcsolódó BM-rendeletet 1956. február 29-éig kellett kidolgozni, és a minisztertanácshoz felterjeszteni. A déli határon elegendőnek tartotta az 500 méteres sáv, ezen belül pedig egy 50 méteres és egy 100 méteres szélességű szigorított zóna fenntartását. Itt a belügyi szerveknek szigorú ellenőrzést kellett gyakorolniuk, de úgy, hogy a lakosságot ne zaklassák.

126 Az MDP Központi Vezetősége 1956. április 6-án értesítette a megyei pártvezetőket, Dénes Istvánt (Zala megye), Tóth Istvánt (Somogy megye), Farkas Lászlót (Baranya megye), Daczó Józsefet (Bács-Kiskun megye), Némethi Károlyt (Csongrád megye), hogy a Minisztertanács a magyar-jugoszláv viszony rendeződése miatt március 12-én megszüntette a déli határövezetet. A belügyminiszter 1956. március 15-én rendelkezett a gyakorlati teendőkről. E szerint a 15 kilométeres határövezet és a kapcsolódó korlátozó rendelkezések megszűntek, kivéve a magyar-jugoszláv-osztrák hármashatárt. Az érintett megyék községeiben a letelepedésre és az ideiglenes tartózkodásra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt indított szabálysértési eljárásokat megszüntették. A határövezetet jelző táblákat a tanácsok 1956. március 25-étől vonták be. A rendelkezéseket dobolás vagy hangszóró útján hirdették ki, valamint a sajtóban is megjelentették.

127 Az ORFK IX. osztálya 1956. április 10-én javasolta a határövezetben lévő főosztályoknak, hogy a visszatérést ne akadályozzák meg, ha a kitelepítettek lakása biztosítva van. A járási osztályok azonban fokozott megfigyelés alatt tartották a hazatérőket, ellenséges megnyilvánulás esetén pedig kitiltották őket, súlyosabb esetben eljárást indítottak ellenük. A tanácsi szervek alkalmazták a 760/1939. BM sz. rendelet 21. szakaszát, amely szerint a kitelepítés, kitiltás következtében elszenvedett vagyoni kár esetén kártérítés nem járt, kivéve a nem osztályidegen és a jugoszláv rokonság miatt kitelepítetteket.

128 Az MDP KV adminisztratív osztálya 1956. május 28-án jelentést készített a Politikai Bizottságnak a déli határsáv megszüntetése utáni vagyonjogi problémákról.

129 A jelentést Czinege Lajos készítette. A várható vagyonjogi problémák tanulmányozására a KV adminisztratív osztályának, a mezőgazdasági osztálynak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Igazságügyi Minisztériumnak, és a Minisztertanács helyi tanácsok titkárságának megbízottaiból álló bizottság utazott Baranya, Zala és Somogy megyébe. A vizsgálathoz adatokat szolgáltattak a BM megyei főosztályok vezetői, 124 BKMÖL MSZMP BKMB Archívuma. 36. f. 1. cs. 36. o.e. 125 MOL 276.L53.es. 266. o.e. 126 MOL 276. f. 53. cs. 266. o.e. 127 MOL 276.L96.es. 89. o.e. 128 MOL 276.L96.cs. 89. o.e. 129 MOL 276. f. 96. cs. 89. o.e.