Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

államvédelmi és rendőri helyetteseik, a személyi igazolvány- és igazgatásrendészeti osztályvezetők, a járási osztályvezetők és rendőri helyetteseik, a megyei pártbizottságok adminisztratív osztályainak vezetői, a járási pártbizottságok titkárai, a megyei tanácsok vb-elnökhelyettesei és titkárai, valamint a járási tanácselnökök. A BM ORFK bizottsága Zala megyéről készített egy hasonló jelentést. Czinege Lajos javaslata még mindig azt hangoztatta, hogy a volt kitelepítettek megzavarnák eredeti lakóhelyükön a jelenlegi konszolidált hangulatot, ezért csak a nem osztályidegen, becsületes dolgozó, büntetlen előéletűek visszatérését kell engedélyezni. Erről nem nyilvános utasításban kell értesíteni a déli megyék közigazgatási és rendőri szerveit. Az osztályidegenek visszatérése nemkívánatos, a BM járási osztály tagadja meg visszatérésüket, a közben visszatérteket pedig ki kell tiltani eredeti lakóhelyükről. Tehát a párt és az ÁVH továbbra is szelektálhatott volna, hogy kit enged vissza a lakóhelyére. Bármilyen kategóriába tartozó kitelepített elvett ingóságai miatt kártérítési igénnyel nem léphet fel. A házingatlanok államosítását meg kell vizsgálni, túlkapás esetén vissza kell adni azokat, de a benne lakót nem lehet kilakoltatni. A nem államosított házingatlant és a földingatlant vissza kell adni, ennek akadálya esetén csereingatlant kell biztosítani. Az adminisztratív osztály április 23-i tervezetében olyan javaslat is szerepelt, hogy a délszláv nemzetiségű kitelepítetteket osztályhelyzettől függetlenül vissza kell engedni lakóhelyükre, a magyar nemzetiségű osztályidegeneket azonban nem.

130 Az Igazságügyi Minisztérium is foglalkozott a kérdéssel, Kovács Kálmán miniszterhelyettes 1956. augusztus 3-án fejtette ki a nézeteit. A vagyonjogi kérdéseket egy bizottság vizsgálta meg, amelyben Matheidesz István, Raum Frigyes, Szilbereki Jenő, Magyar Árpád és Barma László vett részt. A bizottság nem találta indokoltnak, hogy megakadályozzák az osztályidegennek tartott kitelepítettek visszatérését. Javasolta az elvett ingóságok visszaadását, vagy a kártérítést is. A házingatlanok államosítás alóli mentesítése 1956. január 15ével már lezárult. A bizottság javasolta a határidő meghosszabbítását, de csak a határsávban, és ügyészi óvás alapján. A vagyonjogi kérdések rendezését nem belső utasítással kell rendezni, mert a lakosság nagyon várja ennek megtörténtét. A Politikai Bizottság 1956. augusztus 24-én tárgyalt a déli határsáv megszüntetésével kapcsolatos vagyonjogi intézkedésekről.

1 1 A javaslatot Hegedűs András és Szabó János város és községgazdálkodási miniszter terjesztette elő. E szerint a déli határsávból kitelepített személyek a korábbi lakóhelyükre visszaköltözhettek. Ez mintegy 4000 fő tizenhat éven felüli lakost érintett. Annak elősegítésére, hogy a visszatérő kitelepítettek új egzisztenciát teremthessenek, családonként legfeljebb 5000 Ft segélyt kaphattak.

132 A segély megállapítása és kiutalása a járási tanács vb hatáskörébe tartozott. Ez a segély volt hivatott pótolni a kitelepítetteknek az ingóságukban bekövetkezett károkat, hiányokat, mivel azt feltételezték, hogy a hiányok megállapítása nem lehetséges. Azoknak, akiknek a gazdasági munka megindításához vagy házuk rendbehozásához szüksége volt rá, családonként legfeljebb 10 000 Ft kölcsönt lehetett adni. A hitelt az OTP megyei fiókja a járási tanács végrehajtó bizottságának javaslatára nyújtotta. A kitelepítettek házingatlanait, amennyiben azokat az 1952. évi 4. tvr. rendelkezéseitől eltérően, tehát törvénytelenül államosították, a kitelepített tulajdonába visszaadták. Ez szintén a járási tanács vb hatásköre volt. Amennyiben az állam eladta a házat, határvédelmi okokból lebontották, megsemmisült, állami vagy társadalmi szerv költözött bele, a járási tanács vb hasonló értékű 130 MOL 276. f. 96. cs. 89. o.e. 131 MOL 276. f. 53. cs. 300. o.e. 132 Hegedűs András első javaslatában még csak 3000 Ft segély szerepelt, azzal, hogy a kitelepítetteket a 760/1939. BM sz. rendelet 29.§-a alapján az ingóságokban keletkezett károk miatt kártérítés nem illeti meg.