Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

gyengék, a tervszerűtlenség, kapkodás, önállótlanság és a politikai éberség teljes hiánya jellemezte őket: „az ellenség leleplezését AVH-ügynek tekintik." A nemzetiségekkel kapcsolatban elmondták, „hogy nem látták, hogy válasszák le a délszláv és sváb kis- és középparasztokat a kulákokról, ezért a nemzetiségek egységes tömböt alkotnak, apróbb kérdésekből is nemzetiségi kérdést csinálnak."

23 Az alaposabban megvizsgált nyolc járási párttitkár közül négyet tartott megfelelőnek a jelentés, de közülük is a két paraszti származásút másik járásba akarták áthelyezni, így csak a két munkás származású maradhatott a helyén. A 36 lekáderezett függetlenített járási pártbizottsági tag közül 21 maradhatott meg, hatot leváltottak, másik kilencet áthelyeztek megbízhatatlanságuk, jugoszláv rokoni kapcsolatuk, tapasztalatlanságuk vagy múltbeli tevékenységük miatt. Rajtuk kívül 34 nem függetlenített pártbizottsági tagot is megvizsgáltak, egy részüket „politikailag fejletlennek", megbízhatatlannak találták. Donath Tibor rendőr hadnaggyal, a bácsalmási rendőrkapitánnyal kapcsolatban például azt kifogásolták, hogy a „múltban mint futballistát a tőkések tartották el." Leváltották a mohácsi, a tiszamelléki, a csurgói és a letenyei járási titkárt, a barcsi, a csurgói és a lenti járási káderest, a siklósi járási bizottság oktatási felelősét, a csurgói, mohácsi és siklósi járási bizottság adminisztrátorait, valamint Vuity Sándort, a bácsalmási járási bizottság szövetkezeti felelősét is. Tisztogatást tartott szükségesnek a jelentés a DÉFOSZ, az MNDSZ és a SZOT járási tikárai, és még az adminisztrátorok között is kispolgári magatartás, klerikális befolyás és jugoszláv rokonság miatt. A jelentés javasolta, hogy erősítsék meg a határmenti járási pártbizottságokat, töltsék be munkáskáderekkel az üres funkciókat, a megyei pártbizottságok emeljék a járási bizottságok elméleti színvonalát, adjanak segítséget, és „súlypontként kezeljék a határmenti járásokat", főleg a parasztpolitika és a nemzetiségi kérdés területén. Július első felében a megyei és a járási pártbizottságoknak napirendre kellett tűzniük az éberség kérdését, különös tekintettel Jugoszláviára. További tisztogatásokat követeltek a járási tömegszervezetekben. Annyi engedményt tettek csak, hogy az egyébként megfelelő járási titkárokat nem kell csupán a paraszti származásuk miatt leváltani. Viszont tisztogatást határozott el a központi pártvezetőség a határmenti üzemek vezetői és üzembizottsági elnökei között is. Az MDP Bács-Kiskun megyei pártbizottsága 1950. július 11-én foglalkozott a jugoszláv határ mentén lévő járások káderhelyzetével. Németi József megyei első titkár javaslatára elhatározták, hogy betöltik a három déli járásban az üresen lévő funkcionáriusi állásokat megfelelően kiválogatott káderekkel. Az érintett három járási titkár részére havonta értekezleteket tartottak. Instruktorokat neveztek ki a járások felügyeletére, így a Bajai járás instruktora Németi József, a Bácsalmási járásé Halanda István, a Kiskunhalasi járásé pedig Kocsa László lett, aki a járási párttitkárok továbbképzését is felügyelte. Elhatározták a tömegszervezetek vezetőségének megtisztítását az ellenséges elemektől. További tisztogatásokat terveztek a közigazgatásban és a postai alkalmazottak valamint az állami gazdaságok agronómusai és a pedagógusok között is. A határ mentén fokozottan akarták fejleszteni a tszcs-éket, az állami gazdaságokat és a gépállomásokat. Garán a „klérus befolyása alatt álló" székely telepeseket akarták megrendszabályozni, mert azok külön székely és külön délszláv tszcs-ét akartak létrehozni. 4 23 MOL 276. f. 54. cs. 106. o.e. 24 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban BKMÖL) A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottságának Archívuma (a továbbiakban MSZMP BKMB Archívuma) Az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei 1948-1956. (a továbbiakban 36. f. 1. cs. 6. o.e. ) Az 1950. július 11-i ülés jegyzökönyve.