Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

A Titkárság 1950. július 26-i ülésén Zöld Sándor beszámolt a testületnek az addig végrehajtott intézkedésekről. 1950. július l-jén léptek életbe a déli határsávban a rendszabályok. Négy határmenti járási főjegyzőt, 18 járási jegyzőt, 33 vezetőjegyzőt, ugyanannyi segédjegyzőt és községi bírót leváltottak, helyükre politikailag megbízható és szakmailag képzett kádereket állítottak. A rendőrségtől egy járási kapitányt, 3 őrszemélyzeti parancsnokot, és 13 őrsparancsnokot távolítottak el. A határszolgálatot teljesítő rendőrök illetményét rendezték, külön pótlékot kaptak, de ezzel együtt is alacsonyabb maradt a fizetésük mint az ávósoké. A kiegészítő pótlékot 1950. június l-jétől folyósították. A déli országhatár 15 kilométeres sávját az ÁVH június 1-jéig kijelölte. A határsávba Vas, Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád 15 járása és 300 községe került, a nagyobb városokat és vasúti csomópontokat lehetőleg kihagyták. A határsáv északi vonalán a bevezető fontosabb utakat 54 sorompóval zárták el június 28-ától. A határmenti terület járőrözését felülvizsgálták, és az ÁVH Határőrség parancsnokságával közösen módosították. Állandó, az egész területre kiterjedő járőrözést léptettek életbe 1950. május 15-étől. A határsávban szolgálatot teljesítő rendőrök politikai felvilágosítására a BM politikai osztály brossurát adott ki. A 15 kilométeres sávban a magánszektorban lévő vendéglátóipari üzemek engedélyeinek felülvizsgálását végrehajtották, az ÁVH a megbízhatatlanok engedélyeinek megvonására javaslatot tett, a végrehajtás a jelentés idején folyamatban volt. Az állandó tartózkodásra jogosító igazolványok kiadása elhúzódott, ezért július 1 -je és 10-e között az igazoltatások laza formában történtek. Július 15-éig az igazolványok 99 %-át kiadták, ez 287 824 darabot jelentett. 3053 személy nem váltott igazolványt, főleg mert a mezőgazdasági munka miatt távol voltak a lakóhelyüktől.

25 Bács-Kiskun megyében a határkerületben a BajaKatymár-Madaras, a Baja-Bácsalmás-Kelebia és Szeged-Baja-Pécs autóbuszvonalakat is fokozottan ellenőrizték.

26 A falusi pártszervezetek megerősítése Mivel az MDP helyzetét nem találták elég szilárdnak a falusi lakosság körében, a Titkárság 1950. december 6-i ülésén határozatot hoztak függetlenített párttitkárok beállításáról a nagyobb községekben. Országosan összesen 540 községben akarták megerősíteni az MDP pozícióit. A ritkábban lakott, és nagyobb településekkel rendelkező 10 megyében a 2500-nál nagyobb lélekszámú településeken, és ahol legalább 100 párttag volt, függetlenítették a párttitkárt. Ebbe a kategóriába tartozott Bács-Kiskun megye is. Az inkább aprófalvas megyékben elég volt ehhez 1500 lakos és 100 párttag megléte is. Külön rendelkezés vonatkozott a jugoszláv és az osztrák határsávra. Itt azok a községek „kaptak" 1951. január l-jétől főállású párttitkárt, ahol 1500-nál többen laktak, de elegendő volt 50 párttag községenként. Ez 49 községet érintett. A határsávban a megállapított kereten felül további 40 politikailag fontos községben lehetett függetlenített párttitkárt ültetni az emberek nyakára. A párttitkárnak helybelinek vagy járásbelinek kellett lennie, és amennyiben az eddigi párttitkár politikailag alkalmas volt rá, akkor őt kellett függetleníteni. A határozat gondosan felhívja a figyelmet arra, hogy fizetésüknek valamivel meg kell haladnia a községi tanácselnökök fizetését. Emellett telefont bocsátottak a rendelkezésükre, illetve rendbehozták a falusi pártházakat, hogy „külsőleg is fejezzék ki a párt vezető MOL 276. f. 54. cs. 110. o.e. és MOL Rákosi Mátyás titkári iratai 1948-1956. (a továbbiakban 276. f. 65. cs. 182. o.e.) MOL XIX-B-10. V.-4/1951.26.d.