Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)
KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig
bérbe. Összesen 2553 Ft-ot fizetnek. 291 Lényegében a korábbi szerződést ismétlik meg az új érsekkel. Növekvő gazdasági erejüket mutatja az, hogy egyes gazdák is bérelnek a szomszédos Kákony helység határából gabonakilencedet és gabonatizedet pénzért. Például Eötvös Ferenc nótárius. 292 Megjelenik az első csanádi boltos is Demeter Pál személyében, aki a kereskedés jogát szerzi meg 25 Rénes 293 forintokért árendába. 294 Bérbe veszi a község a Major-szigeti és Gemenc-szigeti makkoltatás jogát 26 Rénes forintért. 295 Csanádon külön volt az érsekségnek ispánja, amit egy kéményseprővel kötött szerződésből tudunk. Az érsekség területén lévő összes kiseprendő kémények között szerepel a szentistváni kerületben „Csanádi Ispány lakása" is. 296 Az érsekségi falvakban 1785 körül került sor a II. József-féle kataszteri felmérésre. A ránk maradt térképlapok rendkívül becses forrásai helytörténetünknek. A térképszelvények pontos tájékoztatást nyújtanak a talajviszonyokról, az erdők és mocsarak kiterjedéséről, a településekről, szállásokról, tanyákról, majorokról. Néha a környék múltjáról is, mivel feltüntetik a régi erődítéseket, elpusztult templomot. Csanád a XIII. collone, 31. sectio 2. sorszámú szelvényen szerepel. A térképek kifejezetten katonai célból készültek. A térképen nem ábrázolható adatokról (épületek anyaga, vizek mélysége, ivásra alkalmas volta, erdők állapota, fafajták, utak minősége) külön leírás készült. Csanádról a következőket jegyezték fel: 1. A községnek a szomszédos helységtől való távolsága órákban Sükösd 1/2, Kakon 1, Baja 1 3/4 2. Szilárd épületek. Egy református temploma van és egy Warosháza. Egy része a falunak a XIII. collone 31. sectio lapjára megy át. 3. Ha a Duna kiont, az egész környék több napon át víz alá kerül. 4. Erdők. Kevés erdeje van, és csak a Duna mentén található. 5. Rétek, mocsarak Rétek kizárólag a mocsarakban találhatók az árvíz levonulása után, melyek sohasem száradnak ki. 6. Utak minősége. Az utak igen rosszak, esős idő esetén teljesen használhatatlanok. 7. Környező hegyek. Baja felé homokdombok találhatók. 297 Ezekből és az érseki levéltárban őrzött, 1810 körül készült nagyalakú térkép alapján pontosan tudjuk a régi Csanád helyét. A vizekkel át- és átszabdalt területen igen bonyolult eligazodni, a mára már jórészt eltűnt Duna-ágak között. A Vajas - az egykori Csanád felett - két ágra szakad, és csak az egykori Csanád alatt egyesül. A nyugati ágat kis Vajasnak hívták. Az így létrejött szigeten volt a község, illetve annak szétszórt házai. Nagyjából a közepén volt a református templom. A házak között gyalogösvények vezettek. A szigetre csak három kis fahídon lehetett eljutni. Az BÁRTH János, 1997. 130-132. BÁRTH János, 1997. 161-162. rajnai forint BÁRTH János, 1997. 225-226. BÁRTH János, 1997.258. BÁRTH János, 1997.288. EPERJESSY Kálmán, 1979. 609.