Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

runkra szolgál Dunának áradássá, melly a' Mezőnket, de kivált Kaszálónkat annyira el -lepi, hogy sémit sem Kaszálhatunk, gyakorta pediglen Kész szénánkot is Boglyával el viszi, Veteményes Kérteinket el boríttya, és haszontalanná teszi munkáinkat. Sertéseinket, és Szarvas Marháinkat sokszor belé fulasztya, fő képpen a' jég-víz árja. Másodszor szántó földeink igen Homokossak, ugy hogy ha száraz, és szeles Esztendők vannak elég kevés hasznát vészük vetéseinknek. Harmadszor: mint hogy igen lapály földön lakunk, sok Hidakat, s Töltéseket kell csinálnunk. 5. Hány és micsoda szántóföldeket és réteket egész ház helyes jobbágy bír, egy hold föld hány posonyi mérőre való, és réteken maga ideiben sarjút kaszálni lehet-é? Ad 5'

1

"" földeink két Ugar szerre lévén, egész Ház-hellyes Gazda Esztendőnként mind Őszit, Tavaszit egybe számlálván el vethet 30. Posoni Mérőt; és azon kivül Ugarnak marad 27. Posonyi Mérő alá való, És a' midőn Viztül menten maradhat a' Rétünk 10. szekérre való szénát takaríthat. Sarjút pedig nálunk nem lehet, nem is szoktunk kaszálni. 6. Egy jobbágy által hány napi és minemű robot, mennyi számú vonyó marhával eddigien az uraságnak tétődött, és az menetelek az jövetelekkel az jobbágynak számoltatott, az robotban vagy sem? Ad 6'""' Contractusson kivül semmi némű adózást, és Robotott nem teszünk. 7. Az kilenczed eddigien és micsoda időtől fogyást mikből adatott és azon kilencednek kiadássá azon vármegyebéli más dominiumokban szokásban vagyon-é? Es miket még az jobbágyság más adó fejében esztendőnként magas földes uraságnak adott, és jelessen az adók és ajándékok az földes úr által akár kész pénzben, akár naturálékban mibül állók? Ad 7

mum Minden féle Oszi, és Tavaszi Gabonabul, és Gyümölcsekbül Kilenczedet, és Tizedelt ki szoktuk adni. Más Uraságok pedig itt a' N. Vármegyében miképpen Désmálnak mint hogy gondunk rea nem volt, nem tudhattyuk, és más Különös adó feiben az Uraságnak egyebet nem adtunk, hanem az ki a' fent jelentett Contractusban specificalva vannak. 8. Hány puszta ház hellyek vannak minden helységben, melly időiül fogvást, és mi okbul pusztultak el, és ki által birattatnak? Ad 8

vum Itt az Hellysígben egy Puszta ház sincsen. 9. Az jobbágyok szabadok-é vagy örökösök? Ad 9'

mm Mink szabad Jobbágyok vagyunk, és mikor tettzik, lakását máshová veheti. Mat ko Mihály Fő Bíró saját kezem + vonása Paprika István saját kezem + vonása Vén Ferencz Helységh Nótáriussá m.k.

289 Csanád népe 1770-ben megváltja pénzben a dézsmát és néhány ún. kisebb királyi haszonélvezetet, mellyel a földesurának tartozik. Kibérlik a kocsmát, mészárszéket és a bordézsmát 210 forintért, pénzben fizetik a bárány és méhek után járó dézsmát (100 Ft). A nádvágást úgy engedi meg az érsek, hogy minden kilencedik kéve a földesúré, halászni is lehet, de a fele hal az érseké, rőzsét a „Kis Gemes"-ben (Gemencz) gyűjthetnek.

290 Az új érsektől, Patacsics Ádámtól, pénzben megváltják a robotjukat. A gyalogos robotért 10 krajcárt, az igásért 20 krajcárt fizetnek. A bor, sör és pálinka áruitatást bérbe veszik. A további pontokban a nádvágást, fagyűjtést, korcsmáitatást veszik 289 NÓVÁK László, 1979. 516-517. 290 BÁRTH János, 1997. 128-130.