Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

az állami adók biztosítása volt. Az úrbérrendezés kezdő lépéseként magukat a jobbágyokat kérdezték ki. A kilenc pontból álló válaszokat jegyzőkönyvbe vették. Az egyes kérdőpontok után következnek a feleletek. 1. Vagyon-é vélemény urbáriumjok, s ha vagyon, minéműen és micsoda időtől fogva hozatott bé? Ad 1"'"'" Urbá rium nálunk nincsen, hanem Contractus szerint (:a

f kit itten in paribus Sub Nro Y" producalunk:) adózunk. 2. Ahol pedig semmi urbáriumok akkoráig nem voltak, contractus szerint-é avagy bevett szokás és usus szerint a jobbágyi robotok tétettek? És olyatén robottáknak pediglen ideje mioltától fogvast kezdődött és vétetett bé? Nem de talán a mostani contractusnak előtt más urbáriumok voltának? És mikor kezdődött mostani robotolásnak módgya? Ad 2 Fent írtt Contractus szerint szoktunk 84. Boglya szénát takaríttani, és az hova az Uraság parancsollya oda hordani; Hasonló képpen 84. öl fát meg vágni, és azt-is vagy Bajara, vagy Hajósra bé hordani, hogy ha pediglen töb fára szüksége vagyon az Uraságnak, tartozunk á proportione vágni, és be hordani minden ölit a' xr. 30. vagy Arendánkban imputatattván, vagy pedig Kész Pénz fizetés mellett az melly fát töbnyire István megyei Ser Házhoz (:melly ide kért mért föld:) hordgyuk. Azon kívül tőlünk essett Désmabeli Gabonának forgatassara, szelelessére, és Rostallassara, embereket adni, nem Külömben ha el adatik Hajóra is szekreinken ki hordani kötelesek vagyunk és egy Hajdúnak Conventioját esztendönkint 36. forintbul állót pénzel fizettyük. A' midőn pedig valamint a' Mlgos Uraság épített mindenkor egy Zsoldost adunk mint más helységbeliek; Mint hogy pediglen számot reá nem tartottunk, mit Költöttünk ara nem tudhattyuk. Az Helység Kocsiját is ollyanra tartyuk, hogy midőn Uraságnak szüksége vagyon rea és a Rend vagy is sor reánk jön azt szoktuk küldeni; ugy nem Külömben az midőn Pestre menet Mlgos Földes Urunk Két Termisnusra mindenkor, egy 3. lovu Kocsival, és 4. Hámos lóval tartozunk ő Excellentiajanak szolgálni. Azon kivül 600. kéve veszőt, ugy 300. szál karót esztendőnkint vágni, azt is hova parancsoltatik el hordani, és süvényekre fel fonni, Ugy nem Külömben 1500. Kéve Nádat is meg vágni, és bé hordani Kötelesek vagyunk. Ezeket pediglen mind Contractus szerint cselekszük. Ezen Contractus előtt néhai Mlgos Patacsics Érsek ő Excella ideiben, minden Gazda Esztendőnként 14 Napot, hol Marhavai, hogy gyalogul Robottáltt, és minden Háznak 4. ftot fizettünk, az után Mlogos Csáky Miklós ő Excella ideiben 20. Napot Robotoltunk, és egy Bérest négy ökörrel Vasas Szekéréi Kalocsán esztendőt által tartottunk, az után pediglen azon fellyebb producaltt Contractusra mostani Kegyelmes Urunk ő Excellent iájával léptünk. 3. Ahol semmi urbáriumok és contractusok nincsenek, a szokott és ususba vett jobbágyi adók miből állók; ezen föllyül mikor és mi móddal az ollyatin szokásba vett robotok kezdődtek? Ad 3"

um Fellyebb meg írtt mód, és Contractus melett az ótatul fogva tartattunk. 4. Minden községnek micsoda és minemű haszonvétele, úgy ellenben micsoda kárára szolgálló állapoti határiban vannak? Ad 4

um

Uj Szöllőt kezdettünk építteni, Épületre, és Tűzre való fánk is vagyon az Uraság engedelmivel, Nád vágásunk szabad, Malmunk a' Dunán, mikor ideje vagyon Halászatunk, fél esztendeig Bor áruitatásunk is szabad, Dunához fél órányi distantiára lakunk: Só alá is Szegedre járunk mellyet Bajai Só Házhoz Hordani szoktunk, Veteményes, és Gyümölcsös Kérteink is Vannak, Marhának való legelő Mezők Képessen, és Mészárszékünk is vagyon, ugy Makkolásunk is a' midőn meg terem 12. xczart szoktunk fizetni egy seriestül. Ellemben pediglen leg nagyobb Ká-