Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

Ha azért ezen Punctumokhoz magát az helység accomodalnyi akarja, tehát Stal ezen contractus az most any i Szent György naptul fogva, és ha Eő Excellentiája kegyelmes Urunk vissza jövend szerencséssen Pozsonybul, tehát fogia kiadnyi az maga saját kezi irása és Pöcsétye alatt. Calocsan, die 24 Mensis Április 1741 Récsi János Praefectus 286 A fenti szerződés lényegében egy tervezet, melyet Récsi János érseki felügyelő írt alá és látott el pecsétjével, mivel Patacsics Gábor érsek Pozsonyban volt. Az ér­seki aláírással ellátott változatot nem ismerjük, de a szerződés bizonyára érvénybe lépett, hiszen a Csanádiaknak aligha lehetett más választásuk, minthogy alkalmaz­kodtak a sokrétű és szigorú előírásokhoz. Az új érsek, Batthyány József néhány évvel az úrbérrendezés előtt, 1761-től kö­tött szerződést az uradalmához tartozó jobbágy fal vakkal (Kalocsa, Úszód, Miske, Lak, Dusnok, Nádudvar, Bogyiszló Sükösd, Csanád, Kákony, Csávoly, Szeremle). A 20-21 pontból álló szövegben meghatározták az évente két alkalommal fizetendő cenzust, a gabonatizedet és kilencedet, az állatok után járó természetbeni adomá­nyokat, a „hosszúfuvart", az épületek karbantartását, valamint az erdők használatára vonatkozó előírásokat. 287 A falu lakói ebben egyeztek meg Hajóson kelt újabb szer­ződésben, hogy a robotot pénzben, egy összegben váltják meg, mert ez előnyösebb volt rájuk nézve. Az érsek pedig beleegyezett, hiszen így biztos jövedelemhez jutott, be is látta: „hogy Sárközi tartományban az Ár vizek miatt sok gátlást és hát­ramaradást kölletnék a szegénységnek szenvednie." A természetbeni szolgáltatást azonban kérte, az alábbi mennyiségben: Tűzre való fát Ki főzött vajat Kappant Csirkét Tojást Hosszú fuvart Borjút 50 1/4 ölnyit 50 1/4 funtot 101 darabokat 101 darabokat 603 darabot 12 1/2 1 5/8 Az uraság tisztjének engedélye nélkül senki nem építhetett házat, illetve a házak szaporodtával a census is szaporodott. Csanád helység nevében Eötvös Ferenc hites jegyző (nótárius) írta alá a szerződést, és a falu pecsétjével hitelesítette azt. 288 Miután Mária Terézia az 1764-65-i országgyűlésen nem tudta keresztülvinni a földesúri kisajátításnak és kizsákmányolásnak állami felügyeletét, rendeleti úton szabályozta a földesúri terheket és a jobbágy birtokállományát. A be nem vallott cél BÁRTH János, 1997. 105-107. Eredetije KÉLG Kontraktusok. Úrbéri. Csanád. A szövegbe több fogalomhoz magyarázatot kell fűznünk, mert az másképpen nem értelmezhető. A szöveg sorrendjében haladva: census = füstpénz. A jobbágy rendes pénzbeli tartozása földesurának. Házak (kémények) után vetették ki, ezért házas zsellérek is fizették. Terminus = határidő. Facultas = tehetség. A jobbágy gazdasága folytatására való képesség. Robot = úrdolga. A jobbágy földesurának teljesített ingyen­munka. Schuch - láb. Lényegében nem az egész láb, hanem annak alsó része: a talp. Többfélét isme­rünk, általában 28-35 cm. Obveniál = jut, jár valakinek. Distrahál = elad, értékesít. Gránium = mag­tár. Cathedrális = székesegyház. Forspont = erőfogat. Promoveál = továbbvisz. Dominium = urada­lom. Circuliál = körüljár. Cursus = körözvény. Commissio = megbízatás. Observai = tekintetbe venni. Manutendal = védelmez. Indultus = engedély nélkül. Contraveniál = ellenkezés. Accumodál = alkal­mazkodik. KÉLG Jogbiztosító iratok.12.; DÓKA Klára, 1997. 146. KÉLG Kontraktusok. Úrbéri. Csanád. Közli: BÁRTH János, 1997. 127-128.

Next

/
Thumbnails
Contents