Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)
KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig
azután július első hetében már a Bácskában jár. " A pusztulás nagyméretű lehetett. Egy augusztus 16-án kelt levél keltezésénél pusztán ez a szó áll: Bácska. A környező néptelen p.usztaságban egyszerűen nincs hely, ahonnan dátumozhatnák a levelet. 260 Augusztusban még egyszer s utoljára megpróbálják a Tisza-Duna közének déli végét megszerezni." 61 17-én a nagyhírű, kuruc nótákból is jól ismert Balogh Ádám jött át Bogyiszlónál a Dunán. 262 28-án pedig arról tudósítja Bottyán titkos írásos levelében Bercsényit, hogy két nap múlva egy fordulást tesz a Bácskába, nyolc nap alatt pedig el is végzi küldetését. 26 Hirtelen megbetegedése, majd váratlan halála (szeptember 26.) megakasztották a további portyázásokat. 264 A kurucok helyzete mind nehezebbé válik. 1710. márciusában Bercsényi levelet ír a fejedelemnek: a hajdú nyomorék, mert egész télen az utcákon vájt lyukakban, szalma és fa nélkül lakott. 26 " Lassan-lassan már nemcsak Bácskából, hanem Pest megyéből is kiszorulnak a kurucok, területünk tehát kikerül a frontvonalból. 266 1 71 1ben hosszú időre lezárult Magyarországon a nemesi - nemzeti mozgalmak korszaka, s a Habsburg kormányzati rendszer évszázadokra berendezkedett az egész országban. A szétfutott, sokat szenvedett lakosságunk a nagyobb hadmüveletek elmúltával kezdett újra elhagyott helyére visszatelepülni, s egy negyed századnyi embertelen szenvedés után új életet teremt magának. Az új élet küszöbén A Rákóczi-szabadságharc éveit nehezen élték túl Csanád lakói. Egy 1705-ös kimutatásban, mely ábécérendben tartalmazza a kalocsai érsekség falvait, hiányzik Csanád. 267 „A Duna-melléki, már sokszor elpusztult Solt vármegyében lévő ordasi, pathai, solti, apostagi, vecsei, szalkszentmártoni, tasi, dabi és dömsödi lakosok" 1706-ban magához Rákóczihoz folyamodnak pártfogásért, mert már többször felprédálták őket. 268 Eszerint a Csanádtól jóval északabbra fekvő falvakig felhatoltak a rácok, de ez nem jelenti okvetlenül a község lakosainak pusztulását, akik az irdatlan ártéri erdőben és széles mocsárvilágban menedéket találtak. Sokszor a szomszédos helységek lakói fogadták be a menekülteket. A bácskai rácok kegyetlensége miatt megüresedett falvak lakói Bogyiszlóra, Decsre, Öcsénybe és Pilisre vették lakásukat, majd a veszély elmúltával visszatértek eredeti lakóhelyükre. 269 Nem volt ez másképpen Csanád esetében sem, legfeljebb gyér forrásaink hallgatnak róla. A harcok (pontosabban a kölcsönös vérengzések) elmúltával az állam is szerette volna megtudni alattvalóinak számát, ezért összeírásukat rendelte el, amit 1715-ben hajtottak végre, a csalások elkerülése végett - más megye kiküldöttei. Csanádon 21 családfőt találtak (3. sz. melléklet). Az összeírás két részből áll: a rovatolt táblázatba kerültek az adózó háztartásokra vonatkozó kérdések, míg az adott községet illető egyéb feljegyzések szövegszerűen követik a táblázatos részt, mindössze egy-egy 9 ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat VI. 305., 312. 0 A levél dátuma 1709. augusztus 16. ZIMMERMANN Rezső, 1909. 45. 1 DUDÁS Gyula, 1896/a. 137-139. 2 ARCHÍVUM..., 1873-1935.1. sorozat IX. 716. 3 ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat IX. 724. 4 ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat X. 52. 5 ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat III. 65. 6 TAKÁCS János, 1941. 281. 7 KÉLG Jogbiztosítási iratok. 24. vörös szám. 8 SZAKÁLY Ferenc, 1969. 105. 9 ANDRÁSFALVY Bertalan, 1975. 88.