Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

A kuruc csapatok potyázásainak kiinduló pontja rendszerint Kecskemét volt, s ezért a rácok elhatározták elpusztítását. A támadásra 1707. április 3-át választották, éspedig azért, mert ekkor ott vásár lévén, nemcsak a vidék mesteremberei, árusai, hanem - biztos jelentést tettek erről kémeik - mintegy félszáz török kalmár is jelen lesz, és így nem csekély préda ígérkezett. A közelgő veszedelemről mit sem sejtő kecskemétiek nem gondoltak a védelemre, a berontó rácok közel négyszáz embert megöltek, szinte mindenkit válogatás nélkül, aki útjukba akadt. 155 személyt fo­golyként hurcoltak el. 250 A nap rettenetét „nyelv ki nem mondhatja, és senki megh nem számlálhattya." A város aléltan hevert, évekig nem tudott felegyenesedni. A támadásból nemzetközi bonyodalom támadt, mert a Nándorfehérvári szerdár érte­sülvén a török kalmárok leöléséről, nagy lármát ütött, s a karlóczai béke megtörését hánytorgatta. 51 Rákócziék igyekeztek kihasználni a helyzetet, hiszen mi sem lett volna elönyösebb, mint a törököt a Bécs elleni küzdelemben fegyvertársnak tudni. A kísérlet nem sikerült, mert a Habsburg-kormány a legyilkolt törökök családját úgy kárpótolta, hogy a rablásban részt vett rácokra 2-2, a többi családra l-l forint hará­csot vetett ki. 2 Az év végéig elhúzódó vizsgálat ideje alatt az alvajdák és a császári tisztek szigorúbb fegyelem alatt tartották csapataikat, s így újabb vállalkozásokról nem hallunk. Kőrös város felverésében azonban újból részt vettek bácskai rácok, amint arról Rákóczinak 1708. július 24-én Károlyinak írott leveléből értesülünk. 253 Ez azonban csak amolyan alkalomszerű rajtaütés lehetett, mert szeptember 11-én intéznek ko­molyabb támadást a város ellen, amit azonban - okulva Kecskemét példáján - hősi­esen visszavertek a város lakói. 4 Az 1709-es év jelenti a kurucok számára az utolsó nagy nekifeszülést, s ezzel párhuzamosan vidékünkön is megsokasodnak a harci cselekmények. Április elején Rákóczi engedélyt ad Károlyinak, hogy a Bácskaságra vigye hadait, de figyelmezteti, hogy „élést" vigyen magával. Bottyán írására (az nyilván óva intette) nem kell hall­gatni, mert ő ugyan a vak szemével meg nem látja, hogy honnan erednek és milyen hamar leapadnak a vizek. 55 Néhány nap múlva (április 9.) Baja körül gyülekeztek a rácok, de támadásukat meghiúsította a Bottyán jelezte tavaszi árvíz. 6 „Innen az Alföldön az Duna-mellékit az nagy árvíz elfogta, sok falukban nem is lakhatnak, Kalocsán alá által kelletett menni nekik az Dunán; mind mezei vetéseket, mind az földben levő vermes életeket [elvermelt búzát], mind kívül az mi volt, az nagy víz elvette szegínyektül. Tudom, elég éhelhalál leszen közöttök. Kalocsán Péter Uram nálam levén mai napon, beszéltette: sok apró gyermek is holt az házokban az vízben, nem tudtak mihez kapni az szígénység, magát vagy gyermekit oltalmazza élőbben?" 257 Sükösd, Csanád, Kákony, Pandúr, Szeremle a dunántúli magasabb partokra költözött, és az amúgy is leégett falut talán ekkor hagyták véglegesen ott a baracskaiak, s mai falu helyére költöztek. Alighogy elmúlt a vízi veszedelem, a rácok újból háborgatni kezdték Kecskemét vidékét, április 21-én Cegléden ütöttek rajta. 258 Rákóczi erre Bottyánt küldi le, aki 9 DUDÁS Gyula, 1889. 186-187. 0 HORNYIK János, 1860-1866. IV. 184. 1 MÁRKI Sándor, 1907-1910. II. 335-336., III. 5. 2 RÁDAY Pál - MAKSAY Ferenc, 1961. 274-276. 3 ARCHÍVUM.., 1873-1935. I. sorozat, II. 339-340. 4 IRHÁZI Ambrus, 1935. 80. 5 ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat II. 463. 6 ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat, IX. 653. 7 Sőtér Tamás levele Bottyán Jánoshoz. (1709. április 19.), ARCHÍVUM..., I. sorozat, IX. 661. 8 KOSÁRY Domokos, 1965. 61.

Next

/
Thumbnails
Contents