Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

bélyegezték és egész dühükkel a Dunántúlra támadtak. E félreértés volt egyik fő oka, hogy a kurucok és a rácok között többé közeledés nem történt. Az egykori híradás szerint többé „semmi áron nem nyerhették meg Rákóczi számára" a rácokat 1704. január végén Baját elfoglalták a kurucok.

221 Részleteit Hellepront Jánosnak Károlyi Sándorhoz írott leveléből ismerjük. Az elfoglalt sáncban lövö-szerszám, liszt és élés elég találtatott, ezt a hadsereghez szállították. A sáncot pedig parancsolat szerint szétrombolták a kuruc csapatok. „Dráva mellékét megjártam, mennyi kompokat, hajókat, csónakot kaphattam, megégettem; a passusokon (átkelő) vigyáztatok: ne jöhessen által a pogány rácz s a falukat ne rabolja, a mint minekelőtte idejöttem volna, 4 falut felraboltak: a Duna mellett Bátát, Szekcsőt is az én jószágomat felverték, az embereket mind, még a gyermekit is levágták, kettőt megsütettek... Ennek oka az volt, hogy amely ráczok meghódultak s protectionalisuk (menlevelük) volt: azokra elébb bátai, szeremlei, kalocsai, sárközi parasztság reámenvén, azokat levagdalták, kínozták, mindenükből kiforgatták; erre nézve ők is a magyarokon tromfot ütöttek. Ezek nem jól esnek; mit kell azokkal cselekednem, a kik vétkesek?" - kérdezi. Hellepront közelről ismerte a helyzetet, ítélete éles, de teljesen igaz. Talán egészen ő sem sejtette, hogy a jövőt illetően próféta beszélt belőle. A szemet szemért elve végső soron a két nemzet hatalmas arányú pusztulását eredményezte. Ezek a harcok sohasem voltak nyíltszíniek, nem kiképzett és fegyelmezett csapatok küzdöttek egymással, hanem - mai szóval - amolyan partizán megmozdulások voltak. Jól látták ezt az egykorúak is. Legszebben Cserey Mihály fogalmazta meg Károlyi Sándorhoz írott levelében: „Én nekem kalocsai pap írta: azon falukban a ráczok felvervén a népet levágták... ott a Duna-berkén rácz Kalocsáig néhol Erdődtül fogvást... Bajai sáncz miatt Kalocsáig mehet az berkeken: mert az nem táboros rácz, - hanem 50-60 öszveveri magát; ketten vallókra teszik a csónakot, egy mérföldre is elviszik, úgy megyén a vízen, ugyan suhan. Ilyen szokás vagyon ottan. Azok már haramiák, de majd nyárára 2000 is leszen olyan, s azok rontják a magyar falukat a Duna mellett."

22 Persze a visszavágás nem maradt el. Másnap Bercsényi gyorsfutárral tudósítja Károlyit: „Igenis azon leszek: az Tiszán le, s az Dunán fel gázoljuk a ráczot.

224 1704 tavaszán a kurucok nagyarányú hadmozdulatokba kezdtek. A cél Dunántúl meghódítása volt, Károlyi csapatai azonban, kezdeti sikerek után, súlyos vereséget szenvedtek.

225 Rákóczi április 2-án értesült Károlyi futásáról, s szinte nincs nap április folyamán, hogy a fejedelem ne intézett volna rendeletet a különböző katonai személyekhez a dunántúli új támadás előkészítése ügyében. Földvárral átellenben, Soltnál sáncot készített, hogy a dunai átkelést biztosítsa.

226 Ezt a rácok, sajkákkal felhajózván a Dunán, megtámadták és bevették, magát Földvárt pedig kegyetlenül feldúlták.

227 Április 16-án a már régen ostromlott Eger német őrsége feladta a várat, s az eddig itt elfoglalt fejedelem a dunántúli hadjárat tervével megindult a Duna felé. Táborával április 30-án Ordason állapodott meg, s egy teljes hónapot töltött itt. Hatalmas csapatösszevonásokat rendelt el, és a hadsereg zömét átszállíttatta Dunán0 HAAS Mihály, 1852-1862. II. Idézi ANDRÁSFALVY Bertalan, 1975. 55. 1 Kraknek György levele Károlyihoz (Simontornya, 1704. február 2.) ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat I, 99. 2 Helleprot a siklósi vár parancsnokságát kéri jutalmul. Dátum: Páli réten, 1704. február 26. ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. 108. 3 Károlyi Sándornak Cserey Mihály (Hidegség 1704. március 6.). ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. 304. 4 ARCHÍVUM..., 1873-1935. I. sorozat II. 58. 5 VÁRKONYI Ágnes, 1952.419. 6 NAGY Béla, 1966. 55. 7 A ferences rendház főnökének levele Rákóczihoz. OSZKK. Thaly-gyüjtemény, 111/206-208.