Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

Fontosabb a mi szempontunkból, hogy a Maros-Tisza köze Temesvárral a szultán fennhatósága alatt maradt, ezért kellett nagyszámú, idegen csapatot teleltetni a Duna-Tisza közén, ami mérhetetlen szenvedést zúdított Csanádra is. Már eddig is láttuk, hogy a hadiadó és a különféle szolgáltatások terhét a kis községnek is viselnie kellett. 1700 márciusában a savoyai herceg ezredének kell élelmiszert adniuk.

200 Májusban újabb kivetés, júniusban már ismét újabb szolgáltatás.

201 1701-ben kíméletlenül folytatódik a hadiadó kivetése. Május 6-án pénzt várnak. Augusztus végén szénát és abrakot kér a Kollonics és az Ebergényi ezred. Októberben ugyancsak az előbbi két ezrednek szállítanak szénát és abrakot. Ráadásul november 14-én a Kollonics ezred egy részét be is szállásolják Csanádra.

202 A földesurak minden terhet áthárítottak a jobbágyokra. A „fegyverjog"-ot vagy „fegyverváltság"-ot a törökellenes felszabadító háború után a fegyverrel visszaszerzett területek ismételt birtokbavételéért kellett fizetni, amit a megyék végül a jobbágyokkal fizettettek meg, pedig jórészt az ő nemesi birtokuk visszaadásáról volt szó. Pest-Pilis-Solt megyére 35 523 forint 20 dénár esett. Ezért a lakott helyeken jobbágyonként 6 forintot, a puszta telkek után telkenként 15 forint 44 dénárt kellett fizetni. Mondanom sem kell, hogy Csanád jobbágyai is fizettek 1702 novemberében. Az 1702-es évről több adatunk nincs a kivetésre vonatkozóan. Annál több az 1703-as évre vonatkozóan. Már a február közepi közgyűlésen határoznak a hadiadó helységenkénti összegéről.

203 Július 19-én Szolnok várát erősítik, amihez 200 embert követelnek a megyétől.

204 Bár a budai dikasztérium (kormányszék) levele nem mondja, de nyilvánvaló a küszöbön álló kuruc felkelés miatt történik az erősítés. Ezt nyomósítja, hogy júliusban már „a béke megőrzése céljából a felkelők ellen állít ki a megye 400 katonát", amiből Csanádra is jut.

205 Szeptember végén elrendelik a személyes nemesi felkelést: a négy járás 110 lovat és 136 gyalogost állít ki.

206 Közben Globiz János Frigyes a szegedi vár parancsnoka rengeteg abrakot és több szekér szénát követel a Csongrád mellett táborozók számára.

207 Október elején közlik a megyével, hogy az ingyenmunkásokat és 24 szekeret 2-2 emberrel ne Szolnokra küldjék, hanem Budárar

08 A rázúduló sokfajta adó és különböző szolgáltatások végre arra késztették Pest megye vezetőit, hogy megpróbálják pontosan felmérni mennyi is valójában a jobbágyok száma és milyen gazdasági erővel rendelkeznek. Ez az összeírás, nagy szerencsénkre, ránkmaradt (2. sz. melléklet). A faluban ekkor 24 családfőt írtak össze. Miután a bíró és helyettese nem fizetett adót, az ő nevük után nem szerepel állatállományuk. A többi 22-ről azonban részletes az összeírás. Kitűnik, hogy minden gazda nős. Feltűnően magas a családtagok száma, ezek nyilván elsősorban az állatok gondozásához kellettek. 22 gazdának 39 igásökre volt. A lovak száma feltűnően alacsony. A nehéz, sáros-mocsaras területen talán nem is bírták volna a lovak a szántást. A rossz utak miatt nyilván a szekereket is ökrök húzták. A kiöregedett ökröket bizonyára hízásra fogták és lábon eladták. Érdekes, hogy viszonylag sok boruk volt. Ez nyilván az egészségtelen víz miatt is kellett. Szőlőik a Dunán túl voltak, a szekszárdi dombokon. Már az 1600-as évek végén is volt szőlőjük Deesen, ezt a decsiek BOROSY András, 1983-1987. IV. 113-114. BOROSY András, 1983-1987. IV. 121-122., 125-126. BOROSY András, 1983-1987. IV. 158-160., 164-165., 168-169., 171-172. BOROSY András, 1983-1987. V. 23-24. BOROSY András, 1983-1987. V. 31-32. A megye természetesen leosztja a falvakra, közte Csanádra is. BOROSY András, 1983-1987. V. 40-41. BOROSY András, 1983-1987. V. 51-52, BOROSY András, 1983-1987. V. 49-50. BOROSY András, 1983-1987. V. 54-57.