Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

a bádeni csapatok egészen Pécs-Siklós vonaláig kalandoztak, de a sebesen visszavonuló nagyvezért már nem érhették utol.

170 A bajor választófejedelem útjáról készített naplóban ezeket írták:,, két.... magyar azt mondta, hogy az ellenség Sexárt, Ujpalánkát és Baját elégette és szándékoltak mindent elpusztítani, mert mindent itt kell hagyniuk."

171 Buda felszabadulásától a Rákóczi-szabadságharcig A török kivonulása után a teljes pusztulás képét mutatja a Sárköz. A lakosság száma a megmaradt községekben hihetetlenül lecsökkent, alig pár tucat települést írtak össze.

1 2 A sürün lakott dunántúli Sárköz 18 helységéből a hódoltság végén csak 4 maradt.

173 Tolna megye 25 községéből 8 élte túl a felszabadító háborút.

17 A Duna-Tisza közéről a háború majdnem az egész népességet elsodorta.

175 Széchényi Pál kalocsai érsek (1696-1710) levelet ír a sárközi distriktus falvai hadiadójának (portio) csökkentése tárgyában Pest-Pilis megyéhez. A nevezett érseki falvakban ugyanis az őrségbe menő katonák nagy károkat okoztak. A vármegye 1697. április 15-ei közgyűlésén megtárgyalták az érsek kérését, és csökkentették a név szerint felsorolt települések: Kalocsa, Báttya, Varajt, Fájsz, Bogyiszló, Sükösd, Csanád, Kákony, Pandúr, Szeremlye, Orbath, György, Sugó adóját, összesen 380 forint 88 krajcárral.

176 Mikor kerültek vissza az érsek tulajdonába ezek a falvak? Megmaradt I. Lipót megerősítő oklevele 1662-ből, mely ismételten rögzíti az érsekség tulajdonjogát falvak, mezővárosok és puszták felett. A levél Szelepcsényi György bácskalocsai érseknek szól.

177 1665. december 12-én újfent felsorolja Lipót oklevele az érsekséghez tartozó falvakat, köztük Csanádot.

178 Buda visszavétele után (1686. szeptember 2.) újabb szenvedések sorozata szakadt a nép nyakába, hiszen az ország teljes felszabadítása még majd másfél évtizedes erőfeszítést kívánt, a seregek pedig itt táboroztak Magyarországon. Kalocsa török palánkját magyar huszárok lepték meg rajtaütésszerűén, s őrségét kardélre hányták. Buda ostromakor ugyanis a pesti oldalt ők biztosították váratlan támadás ellen, s miután ellenség nem mutatkozott, unaloműzés gyanánt beszáguldozták a vidéket.

179 így kerültek Kalocsa alá. Az 1687-es év újabb sikereket hozott a császári seregeknek. Miután Siklósnál hatalmas győzelmet arattak a törökök, Bajánál egyik részük átkelt a Dunán, s Apatinig vonult le, tehát lényegében területünkön haladt keresztül. A katonákat iszonyú pusztítás képe fogadta. Az egész hosszú úton nem találtak élő fát. Ellenben a fű és a tömött, összefüggő bozót oly magasra nőtt, hogy a lovasság kényszerült rajta utat törni és taposni a gyaloghad számára. A messze terjedő síkságon néma csönd uralkodott. Egész napi járóföldön alig lehetett találni e hatalmas térségen emberi hajlékot vagy emberi tevékenység nyomát, legfeljebb itt-ott tűnt fel valami pásztor 170 ARNETH, Alfred Ritter von 1858.

1. 25. 171 VASS Előd, 1989/a. 1. 94. 172 PATAKI József, 1936. 21. 173 ARANY Dénes - CSÉCSY István, 1990. 9., 13. 174 PATAKI József, 1955. 88-89. 175 SZAKÁLY Ferenc, 1969. 88. 176 BOROSY András, 1983-1987. m. 199. 177 KÉLG Jogbiztosító iratok. 7. szám. 178 KÉLG Jogbiztosító iratok. 94. vörös szám. 179 WINKLER Pál, 1929. 50-51.