Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

tetszik sákmányolják." Nem csoda, ha Ráday Gáspár alispán a solti járásban 2 nagyobb megmaradt és 1 apró helységet talált 1686 őszén.

16 Egyetlen vigasztalás, hogy mindez Buda visszafoglalásának évében történt, s úgy látszott, hogy végre megszabadulnak a törököktől. Kevéssel utóbb (1669), arról olvasunk egy „Esztergomi Érsek-Székben lévő faluk kik most hodultanak" fejlécű összeírásban, hogy Csanád sessiones 12 Szeremle 12 Kákony 7 sellyérek is vannak Szent István 1 sellyér Négyigh Pandúr 7 itt többen is fizetnének, ha meg ijesztenék eőket. Sükösd most szallyák.

167 Szóról szóra megismétlik ezeket az adatokat egy 1686-ban - tehát Buda visszafoglalásának évében - készült összeírásban.

168 Ezeknek az adatoknak a pontosságában lehetnek kételyeink, ám a Kossáry Domokos által közöltekében aligha. Ö Pest megye helységeinek portaszámait szedte össze egykori, hiteles, a Pest megyei levéltárban őrzött összeírások alapján. Csak a minket közelebbről érdeklő falvak adatait közöljük: Helység 1647 1661 1668 1683 1686 1689 1690 1691 1692 1693 1695 Csanád ? ? 1/2 1/2 X k+ hk 1/32 1/16 1/16 1/4 Fájsz 9 7 6c 7 cx k+ c,h 1/8 cl/8 c3/4 Sükösd ? 7 1/4 1/4 X 1/16 h,k 1/32 1/4 1/16 1/4 Szeremle ? 7 1/4 1/4 X 7 h,k 3/8 1/8 1/4 1 A jelek magyarázata: c=curiális község, ?= az adat hiányzik, x= lakatlan puszta, k=csak kivetési összeg szerepel, h=lakott hely, +=portaszám nincs, alig fizet. Az egész XVII. század második felét átívelő adatsorral nyomon tudjuk követni Csanád sorsának alakulását. Néha csak egy éves hézag van az összeírások között, néha másfél évtized is, 1689 után gyakorlatilag minden évről van összeírásunk. Az első két év (1647,1661) kérdőjelei nem jelentik azt, hogy a község nincs, hiszen az összeírás hiányos lehet, vagy nem tudták elérni Csanádot a kiküldött összeírok. Az 1686-os adat viszont elgondolkodtató, akkor ugyanis lakatlan pusztának tüntetik fel Csanádot. De még ez sem jelenti, hogy a község teljes egészében elpusztult. Néhány tucat lakója behúzódhatott a mocsaras-erdős rengetegbe. Erre utal az 1689-es és 1690-es „lakott hely" megjelölés, ahol olyan kevesen maradtak, hogy portaszámot sem lehetett kivetni. A visszafoglaló háborúk hadainak járása gazdaságilag is megtépázhatta a néhány család vagyoni helyzetét. Erre utal a következő három év (1691, 1692, 1693) igen alacsony portaszáma is. A Buda visszafoglalása körüli hadi események vidékünket is érintették. A szorongatott török őrség megsegítésére maga Szulajmán nagyvezér tett kísérletet, de hadait visszaverték.

169 Buda elfoglalása után SZAKÁLY Ferenc, 1969. 73. A „szenvedő nép" erőinek felmérésére kiküldött bizottság a nádor utasítása alapján mérte fül Pest megyét. Jelentésük megtalálható OL Eszterházy Pál iratai, 50/4734. Hivatkozik rá KOSÁRY Domokos, 1965. 26. KÉLG Jogbiztosító iratok. 45. vörös szám. KÉLG Birtoklásra vonatkozó iratok. 45. szám. KŐHEGYI Mihály - SOLYMOSNÉ Göldner Márta, 1975. 29.