Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

más házat adott az állami házalapból a kitelepített tulajdonába. Ha megfelelő csereingatlan nem volt, akkor egy másik, közeli községben kellett részére házingatlant adni. A tulajdonos csak akkor költözhetett be a házába, ha az üresen állt. Ha bérlő volt benne, tőle bérleti díjat követelhetett, a bérleti viszony megszüntetésére azonban a mindenkor érvényes lakásbérleti rendelkezések voltak érvényesek. A déli határsávba visszatérő volt kitelepítettek földingatlanukat is visszakaphatták. Ha a földet állami gazdaságok vagy tsz-ek területéhez csatolták, vagy azok területéhez közel esett, és ezek igényt tartottak rá, akkor nem adták vissza, hanem csereingatlant kellett adni helyette. Ha a földet kishaszonbérletbe adták, a volt kitelepített a földet tulajdonába visszakapta, de a bérletet annak lejártáig nem mondhatta fel. Erre az időtartamra a tartalék földekből hasonló értékű területet kellett a használatába adni. Amennyiben a visszatérő a földtulajdonát el akarta adni, erre lehetőséget adtak neki, és ekkor a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az általános szabályoktól eltérően, kedvezőbben bírálta el az eladási szándékot. Amennyiben a volt kitelepített nem akart eredeti lakóhelyére visszaköltözni, akkor jelenlegi lakóhelyén kérhetett volt földje és háza után csereingatlant. A volt kitelepített távolléte alatt házát, földjét nem használhatta, ezért az erre az időre eső adót és beadási kötelezettséget törölték, a korábbi időkből származó hátralékot pedig a járási tanács vb a körülmények figyelembevételével törölhette. A pénzügyminiszter a segélyek kifizetéséhez a járási tanácsok rendelkezésére bocsátott 12,5 millió forintot. A határozat gyors és helyes végrehajtását a Központi Vezetőség és a Minisztertanács közös megbízottjaként Szabó János, a város és községgazdálkodási miniszter koordinálta és ellenőrizte.

133 Egyéb vagyonjogi kérdések is felmerültek. A német kitelepítésekkel érintett közös tulajdon (a házingatlan fele a német kitelepített után állami tulajdonba került, a házat csehszlovákiai magyar telepes kapta), a határmenti kettősbirtokosok tulajdona, jugoszláv tulajdont képező ingatlanok sorsa rendezetlen maradt. Ortilos községben például 300 hold szőlő 70 présházzal teljesen elpusztult a kitelepítések és államosítások következtében. Ezeket a kérdéseket diplomáciai úton próbálták rendezni. Bács-Kiskun megyében a délszláv lakosságot ért törvénytelenségek kivizsgálására 1956 augusztusában bizottság alakult, amelynek Monori F. Dezső, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője, Baski József, a megyei pártbizottság politikai munkatársa, és Pécsi László államvédelmi főhadnagy volt a tagja. Augusztus 8-a és 15-e között jártak a megye három déli járásának azon községeiben, ahol kitelepítések történtek. A bizottság megállapításait felhasználva 1956. szeptember l-jén a megyei tanács jelentést küldött a Minisztertanács elnökének. A helyszíni vizsgálat során körülbelül harminc emberrel beszéltek, akiket annak idején kitelepítettek. Mindannyian dolgoztak, többnyire a helybeli állami gazdaságokban. Kifejezték kérelmüket, hogy teljes kártérítést igényelnek, a földet azonban kevesen kérték vissza, mivel nem volt mezőgazdasági eszközük, amivel megmunkálják. Pénzbeli kártérítés esetén szívesen vásárolnának mezőgazdasági felszereléseket, és gazdálkodnának. Voltak olyanok is, akiket a bíróság több évre elítélt, és amikor a rehabilitálásuk felvetődött, kijelentették, hogy nem tesznek ennek érdekében semmit, hanem aki jogtalanul elítélte őket, az intézkedjen. A kitelepítettek házai kevés kivétellel állami tulajdonba kerültek azon a jogcímen, hogy a kitelepítettek nem laktak benne. Ezeket az érintettek most visszakérték. Garán és Hercegszántón a helyi tanács a bizottság javaslatára néhány esetben már engedélyezte, hogy a kitelepített visszaköltözhessen a házába. Az 1952. évi 4. sz. tvr. alapján államosított házak visszaadására 1955. december 15-ig volt lehetőség, és ez a folyamat lezárult. Javasolták, hogy az erről szóló rendeletet módosítsák, hogy a 133 MOL 276. f. 53. cs. 300. o.e.