Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

nem volt szabad többé azt a települést visszaadniuk. A pénteki imának ezt a jelentőségét a kortárs magyarok is nagyon jól ismerték.

150 Történetírásunk régen megállapította már, hogy a legnagyobb pusztulás a XVI. század legvégére és a XVII. század legelejére esik.

151 Jellemző, hogy a kecskeméti kádi után a Tolnán, Jászberényben és Ráckevén lévőt is visszarendelik biztonságosabb felvidéki várakba, hiszen a jórészt lakatlan és felperzselt vidéken ekkor már a hajdúk voltak az urak.

152 1606-1607 fordulóján a magyar nemességet és az udvart a hajdúkérdés megoldatlansága tartotta izgalomban. Az elbocsátott, de fizetetlen hajdúk szerte kóborolva az országban, rettegésben tartották a lakosságot, és gyakran összecsaptak a hosszú háború után békét áhító parasztsággal is. A magyar biztosok az 1609-es tárgyalásokon panaszolják: „az mely uraknak és keresztényeknek Somogyban, Baranyában, Sárközben... lévő jobbágyságot, se ráczot, se magyart urok jövedelmével [a törökök] fel nem bocsátják", akik azelőtt felhozták adójukat a felvidéki városokba.

154 Ez azt is bizonyítja, hogy a Sárköz - más vidékekhez hasonlóan - a töröknek is, saját magyar földesuruknak is adózott. Láttuk, hogy ezt kezdetben az egri végvár katonái hajtották be. A XVI. és XVII. század fordulójáról nem rendelkezünk adatokkal Csanád létéről. Úgy tűnik azonban, hogy a széles ártéri erdő és mocsár mindig elegendő területet kínált a lakosságnak, hogy az öregek által „búvófalunak" nevezett helyeken átvészelje a nehéz időket. Vass Előd szedegette össze az Országos Levéltárban található dikális adóösszeírásokat és táblázatban mutatta be annak eredményét. Ezt, néhány szomszéd helységgel együtt mi is közöljük: Évenkénti „porta" számok Helységek Földesuruk 1626 1647 1661 1668 1683 Bátya Dusnok Csanád Fájsz Kákony Sükösd Szeremle Kai. érsek Kai. érsek Kai. érsek kuriális Kai. érsek Kai. érsek Kai. érsek 1/4 1/4 1/2 1/4 1/4 1/2 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 A korai magyar királyi adóösszeírások (1552-1590) csak Solt-Kecskemét vonalig terjedtek.

155 A 15 éves háború után azonban a 1626/27-ben készült dikális összeírásban már Szeremléig kiterjedő helységnevekkel találkozunk. Az ezt követő magyar dikális összeírásokban a helységek száma egyre gyarapodik, jeléül annak, hogy a magyar megyei közigazgatás jóval délebbi területeket is el tudott érni. 6 Valamennyi falu a Pest megyei solti járásban fekszik.

157 A csökkenés főleg gazdasági 150 THÚRY József, 1893/a. 582-583. 151 PATAKI József, 1937. 3. 152 A tolnai kádiról SZAKÁLY Ferenc, 1981. 154. Ajászberényi kádiról TÓTH Tivadar, 1913. 30. 153 RÁCZ István, 1964. 35. 154 IPOLYI Arnold, 1887.408. 155 OL E-158. XVI. LXII. és XXXI. Tom. 156 OL E-158. LXI. (1626-27). A magyar részre történő adózásról MÉSZÁROS László, 1979. 150.; BÁRTH János, 1975. 4.; SZAKÁLY Ferenc, 1981. 225., 269., 417., 431.