Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

huszárai 1600 decemberében Dunaföldvárt, Paksot és a tőlünk délebbre fekvő Bátát, Mohácsot és Baját fosztogatták.

139 1602-ben Kalocsát is megostromolták, elpusztították a várost, és felégették a székesegyházat.

140 1603-ban és 1604-ben nagyobb létszámú török csapat vonult fel Kalocsán keresztül Budára Lala Mehmed pasa vezetésével. A Pétervárad-Baja-Kalocsa-Solt irányában húzódó hadiút ismét vonuló török csapatokkal telt meg.

141

A hadi helyzet súlyosságát mutatja, hogy a kádi

142 elmenekült Kecskemétről. 43 A háború pusztításának különböző szakaszai közül főleg az 1593-1606 közötti hosszú háborúnak volt igen nagy része. A megye több éven át a tatárok telelőhelyévé vált.

144 Egy 1597-es jelentés szerint a tatárok „feljövéséért és rablásaiért a szegénység megfutamék, az egész föld elpusztult, kit levágnak s kit elvinek."

145 A lakosságot járványok és természeti csapások is tizedelték.

14 Kötelességszerűen megemlítjük, hogy az Érseki Levéltár iratai között van egy kimutatás, mely arról tudósít, hogy Csanád 5 forintot ad.

147 Egy keltezés nélküli irat, de a török kori iratok csomójába téve, azt tartalmazza, hogy Csanád 5 forint 10 dénárt fizet.

148 1582-ben 4 forintot fizetett.

149 Az okmányok hitelessége erősen kétséges. Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy nincs a magyar nemzet történetének izgalmasabb, messze ható eseményekben gazdagabb időszaka, mint a XVI. század első ötven esztendeje. Véresen levert parasztháború nyitotta meg az emlékezetes események sorát, csakhamar követte a mohácsi csatavesztés, mely véget vetett a nemzeti királyságnak, három darabra tépte és állandó hadszíntérré változtatta a századok óta összeforrott állam területét. A háború romboló korszaka leterelte a fejlődés útjáról az országot. A két király, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János hirdette ugyan a török elleni harcot, de mit sem tett a vész elhárítására. Fontosabb volt számukra a másik hatalmának megtörése, mint az ország megmentése az ellenségtől. A birtokos osztály pedig gazdagodni akart a két király ellentétén, egyiktől a másikhoz pártolt, mindig ahhoz, akitől gazdagabb birtokadományt remélt. A Mohács óta eltelt idő elegendő lett volna a veszteségek kiheverésére, az ország megmentésére, e belső küzdelmek révén kárba veszett. A török uralom, mint valami ék hasított az ország szívébe, a megmaradt területek életét pedig a folytonos betörések, rablások, dúlások mellett elsötétítette az attól való félelem és rettegés, hogy a török a szétszakított ország egészére ráteszi a kezét. A hatvanas évek végén megmerevedett az eddig hullámzó határvonal, s így maradt egészen a török korszak végéig. Az új hatalom hozzáfoghatott a végleges birtokbavételhez. A Duna-Tisza közét és az ország déli részét „örök jogon" hódította meg Szulejmán. A városokban otthonosan berendezkedett a török, s istentiszteletet is tartott péntekenként. Ilyen alkalmakkor a szultán nevét is belefoglalták az imába, márpedig ahol egyszer „Khutbe"-t tartottak, a mohamedánoknak a szent törvény értelmében 139 RUZSÁS Lajos, 1966. 288. 140 KATONA Stephanus, 1800. II. 61.; RUPP Jakab, 1870-1876. III. 9. 141 FEKETE Lajos - NAGY Lajos, 1973. 340-343. 142 A beglerbég mellett működő bíró, aki az iszlám egyházjog szerint ítélkezett különféle szerződések kötésében, örökösödési, hagyaték ügyekben. 143 MÉSZÁROS László, 1979. 63. 144 KOSÁRY Domokos, 1965. 10. 145 HORNYIK János, 1927. 30. 146 1VÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1979. 289. 147 KÉLG Birtoklásra vonatkozó iratok. 64. vörös szám. 148 KÉLG Jogbiztosító iratok. 41. szám. 149 KÉLG Jogbiztosító iratok, szn. Csanádot a Sárközhöz írták. Ugyanekkor Kákony 13, Pandúr 19, Bessenyö 2, Kalocsa 5 forintot fizetett.