Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)
ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között
12., Lengyelkápolnán mindazokat, akiknek a legkisebb közük volt a gyilkossághoz, szigorúan meg kell büntetni. 13., Lengyelkápolnán és környékén a legszigorúbban el kell járni mindenféle kulákszabotázs ellen. 14., Lengyelkápolnán 3 héten belül a megyei titkár tartson beszámolót a gyilkosságról. 10 napon belül tegyen látogatást a megyei főispán, rendőrkapitány, az ügy jelentőségének kiemelésére. adminisztratív intézkedések: 1., Váratlanul, 1 hónapon belül nagy erőkkel átfésülni a környéket az illegális, féllegális elemek összeszedésére. 2., Az exponált személyek kitiltása a határszélről (úribirtokosok, csendőrök, fasiszta katonatisztek). 3., Az ÁVH keretében felállítandó határőrségnek sokkal komolyabb határzárt kell megvalósítani. Helyes volna, ha az eset tanulságait Bács, Baranya, Somogy, és Zala megyei bizottság titkáraival is megbeszélnék a szükséges intézkedések megtételére." 10 A legfelsőbb pártvezetésnek az üggyel kapcsolatos álláspontját kis cetlik, úgynevezett „sajtcédulák" őrizték meg. Ezek egyikéből kiderül, hogy a jelentést Gerő Ernő január 13-án olvasta, a javaslatok többségét helyeselte, megfogalmazásukat azonban kifogásolta. Rákosi Mátyás egy nappal később olvasta az anyagot: „Ács elvtárs megállapításai lényegében helyesek, javaslatai is. A Pártközpont és az ÁVH sem kezelte megfelelően a kérdést. Dobó fejére díjat kellett volna tűzni, az ügyet nyilvánosságra kellett volna hozni. Javaslom: hétfőn kommünikét adunk, az ÁVH, a Szervezési Osztály dolgozza ki a rendszabályokat, melyek 18-án a Titkárság elé kerüljenek." Rákosi a sajtcédula tetejére odaírta, hogy lássa Gerő, Farkas, Kádár, Révai, Péter. Ok természetesen egyetértettek Rákosival. Kádár János január 16-án látta az anyagot, zárójelben odaírta, hogy „Péter elvtárssal megbeszélem." 11 Január 17- ére kialakult a koncepció, amelyet Kristóf István terjesztett elő a Titkárság január 18- i ülésén. Eszerint a Nagy-Szegedhez tartozó egyik tanyán megöltek egy pártfunkcionáriust. A cselekményt kulákok követték el, akik egy jugoszláv ügynök vezetésével népi demokrácia elleni szervezkedést hoztak létre. Az áldozat ennek nyomára jutott, és ezért ölték meg. A Nagy-Szeged környéki falusi, tanyasi pártszervek titkárai nem elég éberek, egyes helyeken a pártszervek részéről vakság állapítható meg. Ennek oka, hogy a pártszervek elszakadtak a tanyasi, kisparaszti, szegényparaszti rétegektől, és az ellenség behatolt a pártszervekbe, egyes pártvezetőségekbe, a pártszervezetekben túl sok Jugoszláviából jött ember van. Bizottságoknak kell felülvizsgálni a tagságot és a vezetőségeket. Az agitációs-propaganda munka hiányos, a Tájékoztató Iroda határozatát a Titó elleni harcról és Dej elvtárs beszámolóját nem ismerik. „Ennek eredménye az, hogy a pártszervezeteket a politikai gondatlanság jellemzi, ávós elvtársak hívják fel a figyelmet arra, hogy a lakosságot a kulákok, fasiszták ideológiai terror alatt tartják." A tanyavilágban meg kell szervezni a széleskörű agitációt, a tszcs-éket támogatni kell, és továbbiakat kell szervezni. A tszcs-ék elleni fellépést a legszigorúbban meg kell büntetni. A közigazgatásban lévő reakciós elemeket le kell váltani, a jegyzői funkciókba kommunistákat kell tenni. Mivel a határszélen nagy számban vannak jugoszláviai mene10 MOL 276. f. 54. cs. 82. o.e. 11 MOL 276. f. 54. cs. 82. o.e.